olvasótapló

Bezárul, kinéz, újrakezdi

Az év vége a rengeteg színes válogatás, vaskos és képgazdag ünnepi kiadvány ideje, meg persze a helyzetképeké, az összefoglaló elemzéseké.

„Miután a szülesztési agymosás generációk óta folyik, sőt a fogamzásgátlás elterjedése óta társadalmi méreteket ölt, mára szinte megfejthetetlen, hogy mit is tennének a nők, ha egy olyan világban nőnének fel, amelyből hiányzik a szerepre idomításuk, ahol a gyerektelenséget nem sújtja megszégyenítés, állandó nyaggatás, sajnálkozás. Mi történne, ha a nők azt tanulnák magukról, hogy bármilyen életet élhetnek?” Fontos könyv Angela Murinai szépíró és feminista gondolkodónak, a Gumiszoba blog alapítójának Anya szív című munkája, amelynek most a második, átdolgozott kiadása látott napvilágot. Muriani a felületén nőjogi és társadalmi kérdésekkel foglalkozott, élesen bírálva a nemek közötti egyenlőtlenségeket; a könyv alapvetően ennek szellemiségében íródott, és hiába írunk 2024-et, még mindig ott tartunk, hogy ezekről a kérdésekről hangosan beszélni kell. Még mindig ott tartunk, hogy az alapvetően patriarchális társadalom durván rányomja a nőkre a szülés és gyereknevelés terhét, és persze a „családi boldogság” megteremtését is, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy mindenkiről nekik kell gondoskodniuk. (Ismerős ugye: nem lesz családon belüli erőszak, ha a nők „elfoglalják magukat” azzal, ami a dolguk.) A nőket szülő- és háztartási géppé alacsonyító környezet sok nőben, akik nem szeretnék magukat pusztán biológiai lényként látni, depressziót, fásultságot, kiégést okoz. És mi van azokkal a nőkkel, akik betartják ugyan a „szabályokat”, de mégsem érzik remekül magukat? Nos, azok a nők rosszak, hibásak, és erről még csak beszélniük sem lehet. A szerző több mint 1700 magyar nővel interjúzott, megkérdezve őket az anyasággal kapcsolatos érzéseikről, indítékaikról, illetve arról, mennyire érezték magukon a társadalmi nyomást a választásaikban, a mindennapi életükben. 18 anyaságtörténetet olvasunk. A beszélgetésekből kiderül, hogy hiába a cukormáz, a retus és a rózsaszín képek, a háttérben sokszor bűntudat, megfelelési kényszer és az illúziók karikatúrája áll. (Tea Kiadó)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.