olvasótapló

Bezárul, kinéz, újrakezdi

Az év vége a rengeteg színes válogatás, vaskos és képgazdag ünnepi kiadvány ideje, meg persze a helyzetképeké, az összefoglaló elemzéseké.

„Miután a szülesztési agymosás generációk óta folyik, sőt a fogamzásgátlás elterjedése óta társadalmi méreteket ölt, mára szinte megfejthetetlen, hogy mit is tennének a nők, ha egy olyan világban nőnének fel, amelyből hiányzik a szerepre idomításuk, ahol a gyerektelenséget nem sújtja megszégyenítés, állandó nyaggatás, sajnálkozás. Mi történne, ha a nők azt tanulnák magukról, hogy bármilyen életet élhetnek?” Fontos könyv Angela Murinai szépíró és feminista gondolkodónak, a Gumiszoba blog alapítójának Anya szív című munkája, amelynek most a második, átdolgozott kiadása látott napvilágot. Muriani a felületén nőjogi és társadalmi kérdésekkel foglalkozott, élesen bírálva a nemek közötti egyenlőtlenségeket; a könyv alapvetően ennek szellemiségében íródott, és hiába írunk 2024-et, még mindig ott tartunk, hogy ezekről a kérdésekről hangosan beszélni kell. Még mindig ott tartunk, hogy az alapvetően patriarchális társadalom durván rányomja a nőkre a szülés és gyereknevelés terhét, és persze a „családi boldogság” megteremtését is, ami nyilvánvalóan azzal jár, hogy mindenkiről nekik kell gondoskodniuk. (Ismerős ugye: nem lesz családon belüli erőszak, ha a nők „elfoglalják magukat” azzal, ami a dolguk.) A nőket szülő- és háztartási géppé alacsonyító környezet sok nőben, akik nem szeretnék magukat pusztán biológiai lényként látni, depressziót, fásultságot, kiégést okoz. És mi van azokkal a nőkkel, akik betartják ugyan a „szabályokat”, de mégsem érzik remekül magukat? Nos, azok a nők rosszak, hibásak, és erről még csak beszélniük sem lehet. A szerző több mint 1700 magyar nővel interjúzott, megkérdezve őket az anyasággal kapcsolatos érzéseikről, indítékaikról, illetve arról, mennyire érezték magukon a társadalmi nyomást a választásaikban, a mindennapi életükben. 18 anyaságtörténetet olvasunk. A beszélgetésekből kiderül, hogy hiába a cukormáz, a retus és a rózsaszín képek, a háttérben sokszor bűntudat, megfelelési kényszer és az illúziók karikatúrája áll. (Tea Kiadó)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.