Könyv

Timur Vermes: Nézd, ki van itt

  • Kovács Bálint
  • 2013. november 3.

Könyv

Adolf Hitler 2011-ben felébred a berlini flaszteren, majd saját szemszögéből narrálva elmond egy történetet a médiában saját műsort kapó Führerről. A szenzációhoz ennyi pont elég is - de egy jó könyvhöz kevesebb a kevésnél.

Pedig a fiatal német szerző, Timur Vermes alig hozott ki valamit az alapfelvetésből. A könyv túlnyomó része nem tesz mást, mint kissé modorosan és öntetszelgőn, századszor is elmereng azon, hogyan is látná valaki a mai kor hétköznapi helyzeteit, aki hetven évet átaludt; mit gondolna a részegekkel teli Oktoberfestről, mit a szupermarketekről vagy a kutyájuk ürülékét felszedőkről. Ez pedig 340 oldalon keresztül nemcsak kevés, de fárasztó is. Vermes csak azt érteti meg egyébként éles eszűnek leírt főszereplőjével, amit - a logikával nem sokat törődve - jónak lát: hiába látja át Hitler a világ számos összefüggését, képtelen felfogni, hogy show-műsorát, amelyet náci propagandatevékenységre használ, mindenki humornak, a kimondott eszmék kifigurázásának fogja fel. Ha ezt megértené, nem lenne könyv. Így viszont van, igaz, egy írói blöffön alapszik.

Vermes ezenkívül csak egy-két valamirevaló állítást fogalmaz meg: felveti, hogy a média manipulálható, hogy minden állítás értelmezhető akár saját paródiájaként is, és hogy a náci eszmék tartalmaznak olyan gondolatokat, amelynek magjai szalonképes pártok programjaiban és "normális" emberek fejében is felfedezhetőek. Ám ezek a sem eredeti, sem meglepő felvetések még csak ki sincsenek fejtve rendesen. Ráadásul Vermes olyan finomkodó, és olyan távol áll a botrányosságtól, amennyire ez csak elfogadható lehet egy Hitler nézőpontjából megírt könyvben, amely egyébként egy tervezett sorozat első része - vagy legalábbis annak tűnik. Hiszen ennek a regénynek nincs vége, csak utolsó mondata - az is korábban jön, mint hogy a történet bármeddig is eljutott volna.

Fordította: Nádori Lídia. Libri Könyvkiadó, 2013, 341 oldal, 3990 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.