Könyv

Csapody Kinga: Ex

  • - toroczkay -
  • 2013. november 3.

Könyv

Kinyitom a könyvet, és máris olyan érzésem van, mintha egy esküvőn, családi összejövetelen vagy valami bulin mellém ülne egy lány, aki sajnos minden szempontból kivan, és kérdés nélkül beszélni kezdene, elmondaná az amúgy teljesen átlagos élettörténetét, csalódásait, meg hogy mit gondol az irodalomoktatás lehetőségeiről, a bölcsész-műveltség katasztrofális helyzetéről, valamint a gyereknevelés buktatóiról.

Kiderül gyorsan, hogy van humora (habár még jobb lenne, ha nem látszana, hogy ezt tudja magáról), de az is, hogy mintha lenézné a környezetében élők nagy részét. Főleg a csinos nőket. Mondjuk nem csoda: otthagyta a férje egy gyerekkel, pedig amúgy is nehezen jött össze, aztán örültek neki nagyon, csak hát a hormonkezelésektől elhízott, a férfi megcsalta...

Jól megírt tárcák ezek, olvastatják magukat. Legtöbbször jeleneteket látunk egy házasságból, járástól esküvőn át válásig, inkább a nő szemszögéből. Minden kesernyésségük ellenére igyekeznek könnyedek lenni, miközben egy hűvös, ismerős valóságról beszélnek. Az Exben viszont a párkapcsolatok körül forog minden, és előbb-utóbb menthetetlenül beleszédülünk a nosztalgiába. Akár a dédapa emlékezete, akár az iskolai kalandok (érettségi, intő, osztálykirándulás stb.) kerülnek elő, hiába minden igyekezet, végül mindig ugyanoda lyukadunk ki. A százas papírzsebkendőhöz.

Általában az olvasónak is marad töprengenivaló, néha viszont ez fájóan nem sikerül, például mikor az Állatmenhelyben az elbeszélő egy elkóborolt kandúrért sír - úgy, hogy a novella illusztrációja egy kismacskát simogató férfi. A képek egyébként a szerző munkái, és a kötet felét kiteszik. Pont olyanok, mint a szövegek: nem rosszak, némelyik kifejezetten jó. De van, amelyik már a témaválasztásnál megcsúszik: felnőttkézben csecsemőkéz, végtelen akácos út ősszel... Hadd ne folytassam!

FISZ Könyvek, 2013, 68 oldal, 1600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.