Könyv

Ugyanarról, másképp

Szilágyi István: Katlanváros

  • B.I.
  • 2020. február 18.

Könyv

Hat személyes hangú, önéletrajzi ihletésű esszét tartalmaz a Kolozsváron élő Szilágyi István kötete.

Mindegyik megjelent már az Utunk évkönyveiben 1974 és 1986 között, a címadó Katlanváros például egy évvel azelőtt, hogy az író hírnevét és irodalmi rangját megalapozó regényét (Kő hull apadó kútba, 1975) kiadták. Az életmű kedvelőinek, vagy a filológus hajlamú olvasóknak a szerzőtől szokatlan vallomásos jelleg, vagy a neves pályatársakról elejtett villanásszerű anekdoták, részletesebb rajzok mellett azért is érdekes lehet e gyűjtemény, mert bennük a nemcsak kedvező kritikai visszhangot kiváltó, de honi mércével kifejezetten közönségsikernek tekinthető nagy művek forrásvidékét is kedvére kutathatja mindenki. E vizsgálódásra főleg az a három írás ad alkalmat, amelyekben a szerző szűkebb hazáját, a Szilágyságot és Zilah városát idézi meg (Katlanváros, Asszonyélet egy sírkövön, Vesztesek). Persze, nem arról van szó, hogy bármely életrajzi elem vagy konkrét személy megfeleltethető lenne Gönczi Ilkának (Kő hull…), a rejtélyes barlangkovácsoknak (Agancsbozót, 1990) vagy az állandó fenyegetettségben létező Reveknek (Hollóidő, 2001). Ám míg a regények ideje és tere elképzeltségük ellenére is nemegyszer beazonosíthatónak tetszik (vagy legalábbis erős az erre irányuló befogadói szándék), addig e visszaemlékezéseket olvasva sokszor támad az a benyomásunk, hogy az ezekben megjelenített idő és tér gyakran tűnik imagináriusnak. Igaz, ez utóbbit nyilván a kimondhatóság határai is befolyásolták. Például a már említett nyitódarabban – amely a gyűjtemény talán legerősebb minőségű munkája – az elhallgatásnak nem csak esztétikai funkciója van. „Az történt ugyanis, hogy míg két-három emberöltővel ezelőtt, apáink és nagyapáink világrajöttének idején, 4–12 gyermek született Zilahon is, mint Szilágyság-szerte a családok zömében, anélkül, hogy a város lakóinak a száma ettől valamit is változzék, egyszerre csak – mikor már családonként a három gyerek is ritkaságszámba ment – elkezdjen a város sokasodni, s lakosainak a száma megduplázódjék huszonöt év alatt, hogy aztán a harmadik nyolcezerrel való gyarapodáshoz végül öt esztendőre se legyen már szükség.” 1974-ben aligha lehetett volna nyíltan írni vagy beszélni egy hajdan háromnegyed részben, de még az ötvenes években is enyhén magyar többségű város etnikai arányainak erőltetett megváltoztatásáról. De nem pusztán a szerző cinkos kikacsintása ez; e balladisztikus homállyal Szilágyi István Zilah elrománosítását elemeli tértől és időtől, és ezzel egyúttal a történelembe vetett egyén biztonság- és otthonosságérzetének a törékenységéről is beszél; sőt, elsősorban erről beszél. Ezt nevezik mindközönségesen írói tehetségnek.

MMA Kiadó, 2019, 208 oldal, 3400 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.