Az omladozó könyvbirodalom 60 üzletéből megváltozott brand alatt 30-35 nyithat újra néhány hónapon belül. Keddi lapzártánk idején a bolthálózat nagyját működtető Rainbow Üzletlánc Kft. és az üzletek bérbeadói a Líra-csoport és a Móra Könyvkiadó közös cégével, valamint a Saxum Kiadóval tárgyaltak az üzletek átvételéről. Előbbi 24, utóbbi 6 könyvesbolt iránt érdeklődik. Az új bérlők tovább foglalkoztatnák az Alexandra munkavállalóit és átvennék az üzletekben lévő könyvkészleteket, ám arról nincs hír, mi lesz az Alexandra mintegy 400 kiadó felé fennálló, 3-4 milliárd forintos tartozásával. Ennek egy része több év alatt halmozódott fel, másik része abból adódik, hogy a decemberi csúcsforgalomból a cégcsoporton belüli viták miatt egy fillért sem fizetett ki az Alexandra.
Matyi Dezső, az Alexandra alapítója és vezetője a csoport nagykereskedelmi cége, a Könyvbazár Kft. nevében január 12-én tájékoztatta a kiadókat fizetésképtelenségéről. Állítása szerint azért állt be a csődközeli helyzet, mert a 60 Alexandra-üzletből 56-ot üzemeltető kiskereskedelmi vállalat, a Rainbow Kft. 3,8 milliárd forinttal tartozik neki. Matyi tavaly szeptemberben veszítette el az irányítást a Rainbow felett, ekkor családtagjai mellett 50 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban egy Wolf-CRS nevű kft., a Rainbow ideiglenes válságkezelésével pedig a PD Consulting tanácsadó céget bízták meg (lásd: „Mintha száz élete lenne”, Magyar Narancs, 2016. január 26.).
Most a PD Consulting alkudozik a kiadókkal és a bérbeadókkal, miközben Matyi szerint már a Wolf-CRS tulajdonszerzése is szabálytalanul, okirat-hamisítással történt. Az ideiglenes ügyvezetés megbízatása február 28-án kedden (lapzártánk után) lejárt, így könnyen elképzelhető, hogy a két tulajdonosi kör között patthelyzet alakul ki. De miután az Alexandra borítékolhatóan elveszíti legértékesebb üzleteit, ez már nem oszt, nem szoroz.
Táblacsere
Somogyi Ferenc, a PD Consulting ügyvezetője lapunkat hétfőn arról tájékoztatta, hogy a Móra Könyvkiadó és a Líra Könyv Zrt. tulajdonosaiból összeállt Janikovszky és Kolosi Kft. 24 Alexandra-üzletet vinne tovább, a Saxum kiadó 6 boltról tárgyal, de más kiadók jelentkezését is várják. Az üzletekben a Rainbow Kft. csak bérlő, így az új üzemeltetők alapvetően a bérbeadókkal állapodnak meg, de a dolgozók átvétele és a boltokban lévő könyvek leltározása miatt a Rainbow-val is szükséges az egyeztetés. Somogyi szerint az is lényeges, hogy a helyiségek tulajdonosai jogfolytonos bérlőknek ismerjék el az új üzemeltetőket, mert így a katasztrofális helyzetben lévő Alexandra-csoporthoz legalább a korábban letett kaució összege visszaáramlik. Információink szerint az 56 bolt után ez 200 millió forint feletti összeget jelentene, aminek várhatóan csak egy része folyik majd be.
„Egy kőbányai, az Újhegy Bevásárlóudvarban lévő bolt átvételéről már aláírt megállapodásunk van” – mondja Nyáry Krisztián, a Líra kreatív igazgatója. Jellemzően vidéki és külvárosi, közepes méretű – 150–400 négyzetméteres – üzletekről tárgyalnak, Nyáry szerint a Budapest belvárosában lévő hatalmas könyvpalotákat aligha lehetne nyereségesen működtetni. Ha minden jól megy, a boltok akár egy hónapon belül kinyithatnak a Líra-Móra márkanév alatt. A leltározás után a kiadók eldönthetik, hogy a könyvkészletet helyben hagyva bizományba adják a Lírának, vagy az eredeti szerződés szerint elszállítják az Alexandra nagykereskedő cégének, a Könyvbazárnak. Az utóbbi megoldást vélhetően nem sokan választják majd, esetleg az Alexandra-csoporthoz tartozó kiadók – Európa, Cartaphilus, Alexandra Könyvesház – könyvei kerülhetnek vissza a pécsi raktárba.
A Líra jogászai állítólag nem találták kockázatosnak az üzletek bérleti jogának megszerzését. Matyi Dezső szerint ugyanakkor – éppen a Wolf-CRS vitatott tulajdonszerzése miatt – a Rainbow ideiglenes menedzsmentje nem hozhatott volna ilyen súlyú döntéseket megbízatása február 28-i lejárta előtt. A vállalkozó egyelőre nem kívánt nyilatkozni, de megkeresésünkre elküldte azt a február 24-i levelet, amelyet Szabó Tünde (Matyi volt felesége), Matyi Bianka (Matyi lánya) és idősebb Matyi Dezső (Matyi apja) írt Vass Istvánnak, a Rainbow ideiglenes ügyvezetőjének. Matyiék azt ígérik, hogy a tiltakozásuk ellenére megkötött szerződést meg fogják támadni a bíróságon „a bűncselekmény miatti feljelentéssel egyidejűleg”.
Feljelentésből eddig sem volt hiány. Matyi Dezső az állítólagos csalárd tulajdonszerzés miatt okirat-hamisítás, sikkasztás és csalás gyanújával tett feljelentést. De szeptember óta tömeges bűncselekmények nyomaira bukkantak a Rainbow Kft. válságkezelői is. Somogyi azt mondja, január 2-tól azért nem utalják tovább az üzletekben keletkező bevételt az Alexandra nagykereskedőjének, a továbbra is Matyi irányítása alatt álló Könyvbazárnak, mert a vállalkozó és családja érdekeltségei korábban megkárosították a Rainbow-t. Somogyi elismeri, hogy tartoznak a Könyvbazárnak – szerinte nem 3,8, hanem 3,6 milliárddal –, de ezzel szemben áll az a 3,2 milliárd forint, amely korábban a Rainbow-ból folyt ki különböző Matyi-érdekeltségek felé. Somogyi tájékoztatása szerint rendszeresen előfordult, hogy más Matyi-cégek számláját a Rainbow fizette ki, illetve milliárdos nagyságrendben nyújtott cégcsoporton belüli kölcsönöket is. 2016 folyamán Matyi egyik közeli hozzátartozójának nevére is kiadtak több mint 260 milliónyi kölcsönt a Rainbow-ból.
Emellett a Rainbow könyvelésében közel 750 millió forintért vásárolt Puebla utalványokat találtak a válságkezelők. Számításaik szerint a cafeteriaszabályokat betartva ezt a mennyiséget körülbelül 125 év alatt lehetne a munkavállalók rendelkezésére bocsátani, de az utalványok beváltási határideje lejárt, így értékük a nullával egyenlő. A Narancshoz eljutott dokumentumok szerint a szabálytalan kifizetések a PD Consulting szeptemberi színre lépése után is folytatódtak, 30 millió forintnál is több ment a Rainbow pénztárából más Matyi-cégek tartozásainak kifizetésére, a Matyi család pedig újabb többmilliós hitelhez jutott. Somogyi költségvetési csalás, sikkasztás, okirat-hamisítás és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt tett feljelentést.
Titokzatos tanácsadók
A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján elég nehéz elképzelni, hogy a Wolf-CRS szeptemberi tulajdonszerzése és a PD Consulting megbízása valóban hamisítással történt. Matyi Dezső szeptembertől január 12-ig sem a nyilvánosságot, sem a kiadókat nem tájékoztatta erről, sőt mint azt Somogyi Ferenc hozzáteszi, decemberben gond nélkül tartottak taggyűlést a Rainbow Kft.-ben. A szeptember utáni hónapokban tudomásunk szerint a Könyvbazár Kft. egyes pénzügyi területen dolgozó munkatársai a Rainbow pénzügyeit is kezelték, az erről szóló megbízási szerződést maga Matyi Dezső írta alá a Könyvbazár ügyvezetőjeként.
Érdekesebb Matyi azon állítása – ami egy dolgozóknak küldött körlevélben olvasható –, hogy a most helyzetbe hozott válságkezelők „hozzák már évek óta az Alexandra-cégcsoport stratégiai döntéseit”. Erre utaló konkrét bizonyítékot nem mutatott be a vállalkozó, és az érintettek tagadják is a vádat, de tény, hogy a Wolf-CRS-hez vagy a PD Consultinghoz köthető személyek nem most tűntek fel az Alexandra környékén. Az is világos, hogy már szeptember előtt látták: súlyos gondok lehetnek a Matyi-cégek gazdálkodásával.
Stotz Gyula valódi reneszánsz ember: kriminológus, adószakértő, pénzügyi revizor, igazságügyi adó- és járulékszakértő, tudományos segédmunkatárs a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. A sajtóban feltűnést keltett egy 2015-ös, a NAV korrupciós kockázatait feltáró tanulmánya, 2008-ban pedig az derült ki róla, hogy korábban magánnyomozóként Orbán Viktorról és Simicska Lajosról próbált terhelő adatokat gyűjteni. Most a Wolf-CRS megbízásából segíti Somogyi Ferenc munkáját. Stotz elmondása szerint 2003-tól kezdődően kapott időszakosan adótanácsadói megbízásokat Matyi Dezsőtől. „Pályafutásom során az Alexandrával volt a legtöbb megbízási szerződésem” – mondja.
Stotz elküldött nekünk egy összefoglaló tanulmányt, amit 2014 nyarán készített az Alexandra gazdálkodásáról. Ebben leírja, hogy a könyvesbolthálózat a „cégcsoporton belüli elszabadult fogyasztás fejősteheneként működik”, azaz Matyi Dezső a boltok bevételeiből finanszírozza nyereségtermelésre képtelen egyéb vállalkozásait. Azt is írja, ha nem változik valami, a cégek ügyvezetői és tulajdonosai „benne rekednek a bűnelkövetés reprodukciós ciklusában”. Stotz azt mondja, Matyi nem fogadta meg a tanácsait, sőt 2014 nyarán egy évre teljesen megszakította vele a kapcsolatot. Rákérdeztünk Stotznál, miért nem tett feljelentést már a 2014-es vizsgálata után, és miért segítette 2015-től újra egy olyan cég működését, amely szerinte is törvényt sértett. Azt válaszolta, a 2014-es jelentés írásakor konkrét bizonyítékokkal még nem tudta igazolni a bűncselekményeket. „Ekkor még csak kockázatként érzékeltem a bűncselekményeket, a 2016-os átvilágítás során már tényként, ami mellett nem lehetett elmenni” – emlékszik vissza.
A PD Consulting két tulajdonosa Pokó Diána ügyvéd és Somogyi Ferenc felszámolóbiztos, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke. Pokó korábban évekig Stotz Gyula élettársa volt, és információink szerint az elmúlt években az Alexandra-csoport ügyvédi letétkezelőjeként dolgozott. Beszéltünk olyan munkavállalóval és kiadóval is, akinek a Könyvbazár Kft. nevében Pokó Diána utalt. Pokó ügyvédi titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem árulta el, hogy pontosan milyen időintervallumban végezte ezt a munkát, és miért volt szükség erre a megoldásra. Azt viszont elmondta, hogy Somogyi Ferencet körülbelül 10 éve ismeri, közös cégükkel pedig nagy terveik vannak. Somogyi az Átlátszó információi szerint Stotz Gyulának is régi ismerőse, az Alexandra ügyeibe saját elmondása szerint 2015-ben kapcsolódott be – Matyi Dezső ekkor a csoport korábbi központi cége, a Pécsi Direkt felszámolási egyezségével kapcsolatban adott neki megbízást. A Rainbow élére ültetett ideiglenes ügyvezető, Vass István Somogyi felszámolócégénél dolgozik közgazdászként.
Az ügy leghomályosabb szereplője kétségkívül a Wolf-CRS Kft. A társaság Ihász Péter tulajdonában és ügyvezetése alatt áll, három főt foglalkoztat, és utoljára 2011-ben adott le magáról mérlegadatokat. Ihász lakcíme jelenleg megegyezik Pokó Diánáéval, sőt közös cége is van az ügyvédnővel. Korábban egy rövid ideig ügyvezető és tulajdonos is volt Stotz Gyula saját adótanácsadó cégében.
A Wolf-CRS fő profilja az ingatlanüzemeltetés és -bérbeadás. A cég teljesen ismeretlen a könyvszakmában, saját elmondásuk szerint 2014-ben mégis bizományba adtak 1,2 milliárd forintnyi könyvkészletet a Könyvbazár Kft.-nek. 2015 elején tulajdonosként is beszálltak egy tucatnyi Matyi-érdekeltségbe, holott – mint láttuk – a Wolftól nem különösebben távol álló Stotz Gyula már 2014-ben ízekre szedte a cégcsoport gazdálkodását. 2016-ban hivatalosan azért bízták meg a PD Consultingot a Könyvbazár, majd a Rainbow átvilágításával, hogy kiderüljön, van-e esély a több mint 1 milliárdnyi követelés kiegyenlítésére. Az átvilágítás után jutottak arra a következtetésre, hogy célszerű lenne tulajdonszerzéssel és ideiglenes menedzsment kinevezésével nagyobb befolyást gyakorolni az Alexandra-boltokat üzemeltető Rainbow-ra.
Ki viszi el?
Matyi Dezső szórványos nyilvános megszólalásaiban is ellentmondásba keveredett önmagával. Egy 2014-es HVG-interjúja szerint a cégcsoport korábbi zászlóshajója, a Pécsi Direkt problémáit az okozta, hogy nem sikerült megállapodnia az OTP vezette banki konzorciummal a hitelek átstrukturálásáról. Az ügyletet a bankok az Alexandra átvilágításához kötötték, de ebbe Matyi nem ment bele, mert attól tartott, Csányi Sándor OTP-vezér az ő kiszorítását készíti elő. A múlt hónapban azonban már azt mondta az Indexnek, hogy tulajdonképpen jó pozícióból tárgyalhatott volna a bankokkal, de Stotz Gyula és más tanácsadók „csábító megoldási javaslata” miatt visszatáncolt.
Ezután tette át a Pécsi Direktből a könyv-nagykereskedelmi tevékenységet a Könyvbazárba, a kiskereskedelmet pedig a Rainbow-ba. Egyúttal vállalta, hogy a Pécsi Direkt kiadók felé fennálló, már akkor is 3 milliárdos tartozását a Könyvbazár 3 év alatt részletekben, kamat nélkül kifizeti (ez természetesen nem teljesült azóta sem). Stotz Gyula azt mondja, csodálatos javaslatuk mindössze a törvényes és átlátható működésről szólt, azt pedig kifejezetten tagadja, hogy ő szorgalmazta volna a Pécsi Direkt tevékenységeinek szétszedését. „Az lett volna a racionális, ha a Pécsi Direktet a saját keretein belül reorganizáljuk” – véli az adótanácsadó. Szerinte meglátásai közül az autoriter vezetési stílussal jellemezhető Matyi igen keveset hallgatott meg, kizárólag technikai-jogi jellegű kérdések megoldását bízta rá.
Stotz és Somogyi is azt állítja, csak a PD Consulting ideiglenes ügyvezetése alatt, 2016 végére látták át teljes mélységükben az Alexandránál folyó visszásságokat. „Ilyen átláthatatlan működéssel még sehol sem találkoztam, a legelemibb számviteli szabályokat sem tartották be” – mondja Somogyi. Egy januári boltvezetői értekezleten elhangzott az a kérdés is, mi a teendő, ha a Matyi család egy tagja a könyvek között válogat, vagy pénzt szeretne kivenni a pénztárból. Somogyi ebből arra következtetett, hogy Matyiék szinte sajátjukként kezelték a Rainbow vagyonát. „Januárig valójában Matyi irányította a Rainbow-t is, mert csak ő látta át ezt a kavalkádot. Amikor mi is rájöttünk a szabálytalanságokra és behúztuk a kéziféket, egyből eltörött nála a mécses” – meséli Stotz Gyula.
Stotzék úgy látják, a megmenthető Alexandra-üzletek továbbadásával mindenki jól jár.
A kiadóknak legalább az itt lévő készleteket nem kell visszahívniuk. Somogyi Ferenc ajánlata szerint a januári–februári forgalom után a szerződésben meghatározottnál magasabb, 60 százalékos árréssel számolnának el a kiadókkal. Somogyi tájékoztatása szerint a mintegy 1,3 milliárdos decemberi forgalom és a korábban felhalmozott tartozások kifizetéséről egyelőre nincsen szó, ha felszámolás indulna a Rainbow-val és a Könyvbazárral szemben, a kiadók ennek keretében követelhetnék a pénzüket. A Wolf-CRS Kft. állítja, velük sem lesz kivételezés, ők is a januári–februári fogyás 40 százalékát kaphatják meg a talányos eredetű 1,2 milliárdos tartozásból.
A kiadók pozíciója nem tűnik túlságosan erősnek. A több mint 9 milliárdnyi tartozást felhalmozó Pécsi Direkt felszámolását végző Kvantál Kft. nemrég azt közölte, a Rainbow és a Könyvbazár eleve törvénytelenül juthatott a korábbi központi cég vagyonához, így szerintük „sem a készletekről, sem az üzletekről nem lehetne jogszerű megállapodást kötni”. A Pécsi Direkt ügyében mellesleg csődbűncselekmény, sikkasztás és csalás gyanújával indított nyomozást a NAV, amiről annyit sikerült megtudnunk, hogy házkutatást tartottak Pokó Diána irodájában is. „Ez kényelmesebb megoldásnak tűnt az eljáró hatóság számára, mint a cég mintegy 80 raklapnyi és egyébként még 2015-ben lefoglalt iratanyagát átvizsgálni, melyhez mind ez idáig a nyomozó hatóság hozzá sem nyúlt” – írta erről az ügyvédnő.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerette volna, ha az állam felvásárolja a kiadók többmilliárdos követelését. Erről tárgyaltak is Závogyán Magdolna helyettes államtitkárral. Végül Lázár János kancelláriaminiszter tudatta a február 10-i kormányinfón, hogy elvetették az ötletet. Egyelőre nehéz felmérni, hogy az Alexandra fizetésképtelensége mekkora bajba sodorhatja a könyvpiacot, főként a tőkeszegényebb független kiadókat. Volt olyan forrásunk, aki szerint bár a piacon megszokottak a csődök, önmagában az Alexandra bedőlése aligha ránt magával tömegesen kiadókat. Más arra hívta fel a figyelmünket, hogy ha a kiadók kénytelenek lesznek veszteségként leírni 10–100 milliós nagyságrendű követeléseiket, az egyes pályázatoknál és a hitelkérelmek elbírálásánál is óriási hátrány lehet. Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke arról tájékoztatott, hogy két kiadó már le is mondta részvételét az áprilisi könyvfesztiválon; az Osiris Kiadó pedig közölte: ha nem kap pénzt az Alexandrától, és az iparűzési adó fizetésével kapcsolatos jogértelmezési vitái sem oldódnak meg, becsukja a boltot.
