Könyv

Vu Cseng-en: A majomkirály története

  • Koller Gitta
  • 2013. július 20.

Könyv

Kínában a gyerekek legfontosabb meséje, ezen nőnek fel, ebből tanulják meg a buddhista és taoista tanok alapjait, ismerik meg a főbb isteneket. A 16. században íródott történetet magyarul már a hatvanas évektől olvashatjuk, ám Tokaji Zsolt sinológus fordításában kapott olyan, könnyen befogadható formát, hogy egy mai magyar óvodás számára szórakoztató és tanulságos lehet.

Szun Vu-kung, a kőtojásból született majom neve ismerősnek tűnhet már a magyar kölköknek: ő volna "japánul" a Dragonball Son Gokuja. Számos kalandon át fejlődik ide-oda: a Háromcsillagos Kolostorban halhatatlanoktól tanul, felhőkön bukfencezik, démonokkal viaskodik, ami mind nagyon szép és jó, mert eleinte népe érdekében teszi mindezt, ám jellemén egyre gyakrabban mutatkoznak nemkívánatos jegyek. Ekkor következnek a bajok, majd a tanulságok: törtető, akaratos, önző majommá válik, aki mindenkinél többre tartja magát. A szabályokat megszegve használja a halhatatlanoknál tanult varázslatokat, önző, fennhéjázó és türelmetlen lesz, ami egy halhatatlannak egyáltalán nem áll jól. Fegyvereket szerez majomnépének, a Virág-gyümölcs Hegy lakóinak, ahol pedig fegyver, ott harc lesz előbb-utóbb. Megvadul, gonoszkodik, tolvajlásra adja a fejét, ám amikor a Jáde császár trónjára tör és felforgatja a Mennyek Palotáját, végképp elegük lesz belőle, és maga Sákjámuni Buddha avatkozik közbe.

A könyv borítója, rajzai a nyelvezethez igazodva modernek, nem különösebben tetszetősek, ráadásul fekete-fehérek, de legalább könnyű szívvel megengedtem, hogy a gyerek olvasás után (szigorúan ceruzával!) kiszínezze, közben még egy kicsit elmerengve ezen a fránya, ám tanulékony majomkirályon.

A történet eddig a pontig a tulajdonképpeni 100 fejezetből csak az első 27. A következő szakasz a Nyugati utazás.

Átdolgozta: Tokaji Zsolt. Quattrocento Kiadó, 2012, 176 oldal, 2480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.