Könyv

Vu Cseng-en: A majomkirály története

  • Koller Gitta
  • 2013. július 20.

Könyv

Kínában a gyerekek legfontosabb meséje, ezen nőnek fel, ebből tanulják meg a buddhista és taoista tanok alapjait, ismerik meg a főbb isteneket. A 16. században íródott történetet magyarul már a hatvanas évektől olvashatjuk, ám Tokaji Zsolt sinológus fordításában kapott olyan, könnyen befogadható formát, hogy egy mai magyar óvodás számára szórakoztató és tanulságos lehet.

Szun Vu-kung, a kőtojásból született majom neve ismerősnek tűnhet már a magyar kölköknek: ő volna "japánul" a Dragonball Son Gokuja. Számos kalandon át fejlődik ide-oda: a Háromcsillagos Kolostorban halhatatlanoktól tanul, felhőkön bukfencezik, démonokkal viaskodik, ami mind nagyon szép és jó, mert eleinte népe érdekében teszi mindezt, ám jellemén egyre gyakrabban mutatkoznak nemkívánatos jegyek. Ekkor következnek a bajok, majd a tanulságok: törtető, akaratos, önző majommá válik, aki mindenkinél többre tartja magát. A szabályokat megszegve használja a halhatatlanoknál tanult varázslatokat, önző, fennhéjázó és türelmetlen lesz, ami egy halhatatlannak egyáltalán nem áll jól. Fegyvereket szerez majomnépének, a Virág-gyümölcs Hegy lakóinak, ahol pedig fegyver, ott harc lesz előbb-utóbb. Megvadul, gonoszkodik, tolvajlásra adja a fejét, ám amikor a Jáde császár trónjára tör és felforgatja a Mennyek Palotáját, végképp elegük lesz belőle, és maga Sákjámuni Buddha avatkozik közbe.

A könyv borítója, rajzai a nyelvezethez igazodva modernek, nem különösebben tetszetősek, ráadásul fekete-fehérek, de legalább könnyű szívvel megengedtem, hogy a gyerek olvasás után (szigorúan ceruzával!) kiszínezze, közben még egy kicsit elmerengve ezen a fránya, ám tanulékony majomkirályon.

A történet eddig a pontig a tulajdonképpeni 100 fejezetből csak az első 27. A következő szakasz a Nyugati utazás.

Átdolgozta: Tokaji Zsolt. Quattrocento Kiadó, 2012, 176 oldal, 2480 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”