A Kúriának kell kijavítania a rendőrök fényképezését tiltó hibás döntését

  • Eötvös Károly Intézet
  • 2014. október 17.

Közlemény

Az Eötvös Károly Intézet szerint rendőrarcképmásügyben van megoldás a Kúria és az Alkotmánybíróság ellentmondó döntései miatt kialakult patthelyzet feloldására.

Az Eötvös Károly Intézet arra kéri a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül azt a 2012-es jogegységi határozatát, amely szerint az intézkedő rendőrökről hozzájárulásuk nélkül tilos fényképet közzétenni. A Kúria elnökének elküldött levél arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság az EKINT által készített beadvány nyomán úgy döntött, hogy a sajtóban többé, ritka kivételektől eltekintve, nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát.

A Kúria közleménye szerint a jogegységi határozat alkalmazását felfüggesztették ugyan, de csak az új Ptk. hatálybalépését követő, azaz 2014. március 15-e után készült és közölt képekre vonatkozóan, a korábbi ügyekre ez nem vonatkozik. Az EKINT álláspontja szerint azonban figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. hatálybalépése miatt, hanem alapvető alkotmányos elvek és jogok alapján döntött úgy, hogy az intézkedő rendőrről a sajtó fényképfelvételt készíthet, illetve közölhet.

A rendőrök képmásával kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő perekben eljáró bíróságoknak ebben a helyzetben alkotmányos kötelezettségük, hogy az eljárások felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Az alkotmánybírósági törvény kimondja ugyanis, hogy amennyiben a bíróság észleli, hogy alaptörvény-ellenes jogegységi határozatot kell alkalmaznia, azt az AB elé kell vinnie.

Közleményében a Kúria hivatkozott egy másik AB-döntésre is, amely visszautasította a jogegységi határozatot megtámadó alkotmányjogi panaszt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem érdemi vizsgálat után, hanem eljárási okok miatt döntött így. Ez a visszautasítás tehát nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság rendben lévőnek találta volna a jogegységi határozatot.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.

Realista karikatúrák

Tizenkilenc kortárs szerző írta meg, mit jelentett az elmúlt egy-két évtizedben Magyarországon felnőni. Változatos a névsor: van pályakezdő és többkötetes író, eddig elsősorban költőként vagy gyerek- és ifjúsági könyvek szerzőjeként ismert alkotó is.

Jövő idő

A politikai pártokat nem szokás szeretni Magyarországon, mi tagadás, a pártok adtak s adnak is okot erre jócskán.