A Kúriának kell kijavítania a rendőrök fényképezését tiltó hibás döntését

  • Eötvös Károly Intézet
  • 2014. október 17.

Közlemény

Az Eötvös Károly Intézet szerint rendőrarcképmásügyben van megoldás a Kúria és az Alkotmánybíróság ellentmondó döntései miatt kialakult patthelyzet feloldására.

Az Eötvös Károly Intézet arra kéri a Kúriát, hogy helyezze hatályon kívül azt a 2012-es jogegységi határozatát, amely szerint az intézkedő rendőrökről hozzájárulásuk nélkül tilos fényképet közzétenni. A Kúria elnökének elküldött levél arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság az EKINT által készített beadvány nyomán úgy döntött, hogy a sajtóban többé, ritka kivételektől eltekintve, nem kell kitakarni az intézkedő rendőrök arcát.

A Kúria közleménye szerint a jogegységi határozat alkalmazását felfüggesztették ugyan, de csak az új Ptk. hatálybalépését követő, azaz 2014. március 15-e után készült és közölt képekre vonatkozóan, a korábbi ügyekre ez nem vonatkozik. Az EKINT álláspontja szerint azonban figyelembe kell venni, hogy az Alkotmánybíróság nem az új Ptk. hatálybalépése miatt, hanem alapvető alkotmányos elvek és jogok alapján döntött úgy, hogy az intézkedő rendőrről a sajtó fényképfelvételt készíthet, illetve közölhet.

A rendőrök képmásával kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő perekben eljáró bíróságoknak ebben a helyzetben alkotmányos kötelezettségük, hogy az eljárások felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz forduljanak. Az alkotmánybírósági törvény kimondja ugyanis, hogy amennyiben a bíróság észleli, hogy alaptörvény-ellenes jogegységi határozatot kell alkalmaznia, azt az AB elé kell vinnie.

Közleményében a Kúria hivatkozott egy másik AB-döntésre is, amely visszautasította a jogegységi határozatot megtámadó alkotmányjogi panaszt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság nem érdemi vizsgálat után, hanem eljárási okok miatt döntött így. Ez a visszautasítás tehát nem jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság rendben lévőnek találta volna a jogegységi határozatot.

Figyelmébe ajánljuk

Szövet

A németországi muszlimok különböző, olykor egymással ellenséges viszonyban álló közösségei a nyugati értékrend elutasításában mélységesen egyetértenek.

Nietzsche halott

Korunk erős realizmuskényszere olykor egészen elfeledteti velünk, hogy bármit csinálhatunk, s csak akkor szab határt a józan ész, ha hagyjuk.