Szemtanúkra és a BRFK tájékoztatására hivatkozva először a Blikk írta meg, de több lap is átvette a hírt, hogy tavaly augusztusban a Sziget fesztiválon ittasan balhézott Szetlik Gergő, Habony Árpád rokona. Botrányos viselkedése miatt kitessékelték a fesztiválról, a kijáratnál azonban a rendőri intézkedéssel szembeszegülő, feljelentéssel, sztárügyvédekkel, rokoni kapcsolataival fenyegető milliárdos férfi megtagadta személyazonossága igazolását, és megbilincselése közben eltört a felkarja.
A fenti történet nyilvánosságra hozatala miatt a garázda elem több médiát – így lapunkat is – bepanaszolta a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságánál (NAIH), és arra kérte a hatóságot: állapítsa meg, hogy személyes, így különösen egészségügyi és bűnügyi személyes adatainak a cikkben megjelent részletei sértik a GDPR szabályait. Az adatkezelés célja a bejelentő szerint nem volt megfelelő, és az adatkezelésnek nem volt jogalapja.
Lapunk természetesen vitatta Szetlik állításait – a NAIH-nak küldött válaszlevél és a jogi érvelés megfogalmazásában felbecsülhetetlen segítséget kaptunk a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászaitól.
A NAIH beadványunk mérlegelése után megállapította, hogy Szetlik állítása ellenére ő maga – még ha eseti (alkalmi) is, de – közszereplő, a cikkben megjelent tartalom pedig kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügy, és mint ilyen, közügy. A Hatóság azt is kimondta, hogy az újságírási tevékenységhez kapcsolódó ilyen jellegű adatkezelés jogos érdek. A nyilvánosságnak is joga van ahhoz, hogy ezeket az információkat hírként megkaphassa – ez nem vitatottan össztársadalmi érdek.
Szetlik a NAIH bejelentéseken túl több pert is indított. Az egyik, a Kúriát is megjárt sajtó-helyreigazítási perben, az ott született ítélet indokolása szerint Szetlik azért közszereplő, mert a „felperes saját magatartásával keltett feltűnést a helyszínen, ő volt az, aki a rendelkezésre álló adatok szerint olyan magatartást tanúsított, amely miatt a biztonsági szolgálat a Sziget fesztiválról őt eltávolította, és a felperes maga volt az, aki a rendelkezésre álló adatok szerint rokoni kapcsolatait emlegette, és az eljáró rendőröket különböző retorziókkal fenyegette – ez tette ’üggyé’ a felperes magatartását, és a rendőrök intézkedését.” Mint ilyennek, fokozott súlyú tűrési kötelezettsége áll fenn, s a személyes adatainak védelméhez való jog nem élvez elsőbbséget a közüggyel, közérdekkel szemben.
„A GDPR magyar jogba való átültetése hasznos az adatvédelem szempontjából, de új adminisztratív terheket ró a sajtóra. Azért nehezíti meg az újságírók munkáját, mert a szabályokat nem hangolták össze a sajtószabadsággal. A TASZ-nál azon dolgozunk, hogy segítsük a sajtót az adatvédelmi előírások betartásában, felesleges adminisztráció nélkül, és biztosítsuk, hogy közügyekről szóló tudósításaikat ne akadályozzák. A NAIH mostani álláspontja meglepő, de fontos mérföldkő, mert elismerte a sajtó szerepének fontosságát. Kiemelték, hogy az adatok szükségesek voltak a pontos tájékoztatáshoz, és az online adatkezelési tájékoztató jelen esetben megfelelő tájékoztatást nyújtott. Egyetértettek velünk abban is, hogy a különleges adatok kezelését közérdek indokolta. Ez közelebb visz minket is a célunkhoz” – magyarázta Perczel Léna, a TASZ jogásza.
A NAIH tehát arra a következtetésre jutott, hogy cikkünk nem sértette meg a GDPR vonatkozó rendelkezéseit, lapunk minden írott és íratlan sajtóetikai és adatkezelési szabályt maradéktalanul betartott. A hatóság ezért a vizsgálatot lezárta, az eljárást megszüntette. Az ügy nyugvópontra jutott tehát: egy újabb NER-haszonélvező bukott el egy újabb, általa indított eljárást. Sag schon – mondhatnánk. De van egy nem várt következménye is az ügynek. A korábbi joggyakorlattal ellentétben ugyanis, ahol a sajtószabadságot figyelmen kívül hagyó, azt hátrébb soroló jogértelmezés és ítélkezés született, amely a sajtó alkotmányos funkciójára sajnos gyakran nem volt tekintettel (lásd a Barabás család tagjai jogi lépéseit a Forbes Magazinnal szemben), az ilyen tárgyú ügyekben eljáró, átformálódni látszó peres bíróságok után a NAIH megszüntető határozata is sajtóbarát, és több szempontból is előremutató. Ez pedig jó jel lehet a visszaélésszerűen indított ügyekbe kényszerülő magyar média számára.
