A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.
1) Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
2) Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
3) Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.
A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen.
Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek.
Egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére. Az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők. Ugyanezek a szerkesztőségek egyébként természetesen örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is – ilyenek azonban nem léteznek.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott “vizsgálati jelentés”, amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak.
Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a – jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan – felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat.
E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja.
A fenti állásfoglalás létrejöttét a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Ha aláírásával támogatná a leírtakat, írjon ide: .
Aláírók:
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Galambos Márton, Forbes
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Pethő András, Direkt36
Uj Péter, 444
Zöldi Blanka, Lakmusz
2024. november 21.
