Kiállunk a független újságírásért

  • narancs.hu
  • 2024. november 21.

Közlemény

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az Átlátszóra, és általában a médiára vonatkozó kijelentései a demokratikus nyilvánosság alapértékeit utasítják el.

A demokratikus nyilvánosságban szerepet játszó alulírott kiadók, szerkesztőségek, újságírók, szervezetek kiállnak a támadás alatt álló Átlátszó mellett, és közös álláspontjukként rögzítik az alábbiakat.

1) Aki valós, közérdekű tényeket tár fel, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.

2) Aki közérdekű információt tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.

3) Aki közérdekű tényeket feltáró és nyilvánosságra hozó szerkesztőségeket támogat anélkül, hogy beleszólna a tartalmi döntésekbe, az az állampolgárok, az ország érdekeit szolgálja.

A sajtó a legfontosabb társadalmi feladatát látja el, amikor a hatalom működéséről szóló tényeket közöl. Demokratikus jogállamban a köz érdeklődésére számot tartó tények feltárása semmilyen mérce szerint nem lehet üldözendő: ez biztosítja a hatalom, a kormányzás működésének átláthatóságát, elszámoltathatóságát. Aki ezt tagadja, az a hatalom birtokosainak céljait, akármik is legyenek azok, az állampolgárok érdeke elé helyezi, végső soron éppen a népszuverenitás elvét kérdőjelezi meg. Valótlan tények közlése esetén ugyanakkor a magyar jog által szabályozott módon fel lehet lépni azok terjesztői ellen.

Aki azt állítja, hogy hivatalosan közérdekűnek minősített információk nyilvánosságra hozatala rossz dolog, ugyancsak a képviseleti demokrácia alapértékét tagadja. Teljesen mindegy, hogy a közérdekből nyilvános adatok, tények milyen informatikai rendszeren érhetők el. Ha egy információ közérdekű, nyilvános, a demokrácia érvényesülése szempontjából köszönet illeti azt, aki elősegíti, hogy az állampolgárok hozzá is férjenek.

Egyes médiumok, amelyek a demokrácia működése szempontjából életbevágó feladatokat látnak el, részben nemzetközi pályázatok, alapítványok által biztosított forrásokból működnek ma Magyarországon. Ez egyfelől teljesen normális, másfelől annak tünete, hogy a kormányzat lassan másfél évtizede törekszik a számára kellemetlen tényeket feltáró és leközlő sajtó működésének ellehetetlenítésére. Az átláthatóan megvalósuló finanszírozás a szerkesztőségek integritását nem érinti, a támogatóknak nem ad lehetőséget a tartalmak befolyásolására, ugyanakkor a magyar állampolgárokat juttatja olyan közérdekű információkhoz, amelyek egyébként nem lennének hozzáférhetők. Ugyanezek a szerkesztőségek egyébként természetesen örömmel pályáznának a tényfeltáró munkát hasonló feltételekkel és garanciákkal támogató magyar lehetőségekre is – ilyenek azonban nem léteznek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal által kiadott “vizsgálati jelentés”, amely sem a tudományos, sem az újságírói tényfeltáró módszertan legelemibb követelményeinek sem felel meg, a sajtó demokratikus feladatgyakorlását, a polgárok tényszerű, közérdekű tájékoztatását, az újságírást magát tekinti károsnak.

Vagyis azt, ha a polgárok tájékozottak lehetnek a kormány működéséről. Ez a – jogi és médiaelméleti alapról tekintve is teljesen alátámaszthatatlan – felfogás sem a magyar alkotmányos hagyománnyal, sem a hatályos Alaptörvénnyel nem egyeztethető össze, és ezen a kormányzat propagandacéljait kiszolgáló Alkotmánybíróság a szuverenitásvédelmi törvényt helyben hagyó határozata sem változtat.

E felfogás további térnyerése újabb, visszafordíthatatlan károkat okozna a magyar sajtószabadságnak és ezen keresztül a demokráciának. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, költségvetési forrásokból való működtetése, demokráciaellenes üzeneteinek közpénzből finanszírozott reklámozása az eleve súlyos állapotban lévő magyar demokratikus nyilvánosság rombolását szolgálja. 

A fenti állásfoglalás létrejöttét a Főszerkesztők Fóruma utódszervezete, a Médiafórum Egyesület koordinálta. Ha aláírásával támogatná a leírtakat, írjon ide: info [at] mediaforum [dot] hu.

Aláírók:

Bojtár B. Endre, Magyar Narancs

Galambos Márton, Forbes

Gulyás Márton, Partizán

György Zsombor, Magyar Hang

Pethő András, Direkt36

Uj Péter, 444

Zöldi Blanka, Lakmusz

2024. november 21.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.