Könyv

Hogy volt ennyi ideje?

Christopher Hogwood: Händel

Kritika

Az angolul immáron több ki­adást megért mű hazai megjelenése egyértelműen hiánypótló gesztus. Egyáltalán: időszerű irodalom Händelről alig volt elérhető eddig.

A hét évvel ezelőtt elhunyt Hogwoodot a pályája csúcsán, az Academy of Ancient Music régizene-együttes karmestereként ismerte meg a világ. Az angol régi zene historikus vonalában akkoriban vezető szerepet betöltő együttes Hogwood irányításával évtizedekre modellértékű produkciókat nyújtott, a korabeli hangszereken előadott világelső Mozart- és Beethoven-felvételeik rengeteg historikus és hagyományos zenekarra gyakoroltak hatást. Hogwood kezében mindig nagyon letisztult, rendezett, kicsiszolt zenekari hangzás született, interpretációi mellőzték a szélsőségeket, inkább nyugodt, finom és színes játék jellemezte azokat. Historizmusa soha nem volt dogmatikus, más megoldásokat kizáró, szívesen ült le zenélni modern hangszeres kollégákkal is.

Könyve nem regényes életrajz akar lenni, ennek Hogwood alapvetően tudományos hozzáállása is ellentmondana. De nem kíván a könyv tudományos értekezés sem lenni, hiszen a szélesebb közönség számára készült: Händel megismertetését és népszerűsítését célozza meg. Hogwood kerüli az életrajzi fantazmagóriákat, pedig valljuk be: Händel élete, minden turbulenciáival együtt, nem éppen filmforgatókönyvbe illően színes, szinte az utolsó pillanatig mániákus intenzitással csak a munkájának élt. Pályafutása legszenzációsabb eseményei sorában az operai világban elért kevés sikere mellett annál több bukása és anyagi csődje említhető. Ebből tényleg nehéz lenne egy Amadeust összehozni, de még egy elfogadható életregényt is. Hogwood életrajzszerűen, lépésről lépésre, hónapról hónapra tekinti végig Händel életét, kizárólag történelmi forrásokból. Ilyenek bőven maradtak fenn, és nem egy közülük elég érdekes is. Ahol pedig ezek tartalma, eredetisége vagy megbízhatósága kapcsán kétségek merülnek fel, arra Hogwood figyelmeztet. A pontos, tudományos igényű életrajzírás és a rengeteg forrás­idézet között azért maradt hely néhány mulattató, ismert és eddig ismeretlen Händel-anekdotának is. Bár a könyv hosszú, tagolása világos, és a végén a név- és műregiszter az információk visszakeresését pofonegyszerűvé teszi. A tudományos munkákra jellemző (és ott meg is követelt) lábjegyzetek őserdejétől viszont eltekint a szerző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.