Könyv

Hogy volt ennyi ideje?

Christopher Hogwood: Händel

Kritika

Az angolul immáron több ki­adást megért mű hazai megjelenése egyértelműen hiánypótló gesztus. Egyáltalán: időszerű irodalom Händelről alig volt elérhető eddig.

A hét évvel ezelőtt elhunyt Hogwoodot a pályája csúcsán, az Academy of Ancient Music régizene-együttes karmestereként ismerte meg a világ. Az angol régi zene historikus vonalában akkoriban vezető szerepet betöltő együttes Hogwood irányításával évtizedekre modellértékű produkciókat nyújtott, a korabeli hangszereken előadott világelső Mozart- és Beethoven-felvételeik rengeteg historikus és hagyományos zenekarra gyakoroltak hatást. Hogwood kezében mindig nagyon letisztult, rendezett, kicsiszolt zenekari hangzás született, interpretációi mellőzték a szélsőségeket, inkább nyugodt, finom és színes játék jellemezte azokat. Historizmusa soha nem volt dogmatikus, más megoldásokat kizáró, szívesen ült le zenélni modern hangszeres kollégákkal is.

Könyve nem regényes életrajz akar lenni, ennek Hogwood alapvetően tudományos hozzáállása is ellentmondana. De nem kíván a könyv tudományos értekezés sem lenni, hiszen a szélesebb közönség számára készült: Händel megismertetését és népszerűsítését célozza meg. Hogwood kerüli az életrajzi fantazmagóriákat, pedig valljuk be: Händel élete, minden turbulenciáival együtt, nem éppen filmforgatókönyvbe illően színes, szinte az utolsó pillanatig mániákus intenzitással csak a munkájának élt. Pályafutása legszenzációsabb eseményei sorában az operai világban elért kevés sikere mellett annál több bukása és anyagi csődje említhető. Ebből tényleg nehéz lenne egy Amadeust összehozni, de még egy elfogadható életregényt is. Hogwood életrajzszerűen, lépésről lépésre, hónapról hónapra tekinti végig Händel életét, kizárólag történelmi forrásokból. Ilyenek bőven maradtak fenn, és nem egy közülük elég érdekes is. Ahol pedig ezek tartalma, eredetisége vagy megbízhatósága kapcsán kétségek merülnek fel, arra Hogwood figyelmeztet. A pontos, tudományos igényű életrajzírás és a rengeteg forrás­idézet között azért maradt hely néhány mulattató, ismert és eddig ismeretlen Händel-anekdotának is. Bár a könyv hosszú, tagolása világos, és a végén a név- és műregiszter az információk visszakeresését pofonegyszerűvé teszi. A tudományos munkákra jellemző (és ott meg is követelt) lábjegyzetek őserdejétől viszont eltekint a szerző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?