Tévésorozat

Hol nem volt Amerika

Nulladik nap

Kritika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Amerikának most mesék kellenek, a Netflix pedig meg is adja nekik, egy ijesztően élethű történettel kreálva olyan alternatív valóságot, amelyben nem csak megtalálni lehetséges a nemzettestet gyötrő rémet, de az bele is fullasztható az igazság nejlonzászlajába. Az erről szóló miniszériában minden potenciál megvan, hogy „az év sorozata” legyen, és még egyáltalán nem zárható ki, hogy ez az állítás meg is áll majd, mert olyan csapnivaló évünk lesz.

Az Egyesült Államokat minden eddiginél komolyabb kibertámadás éri, csupán egy percre vonják ki a technikát a gépezetből, az mégis 3400 ember életébe és az egész nemzet nyugalmába kerül. Egy ilyen krízis esetén 24–28 napja van a társadalomnak, mielőtt teljesen összeomlana, a szorító időre tekintettel pedig a regnáló elnöknő (Angela Bassett) az idősödő volt elnököt (Robert De Niro) bízza meg, hogy megalapítva a Nulladik nap bizottságát, kiderítse, honnan érkezett a támadás. Akik eddig csak érdeklődtek, most már biztosan figyelnek is majd, az elnöknő hozzáteszi ugyanis, hogy a siker érdekében el-el lehet hagyni az emberi jogok betartását is. A rendkívüli állapotot bonyolítja, hogy a volt elnök a nyomás súlyával arányosan kezdi elveszíteni a kapcsolatát a valósággal. Demencia, emlékezetkiesés, hallucinációk gyötrik, emlékképek az elhunyt fiáról és egyre üvöltő zene. De még ennél is zavaróbb háttérzaj számára a lánya, aki képviselőként sosem látott igazságérzettel támad neki az apjának; a felesége pedig bíróként bonyolítaná a helyzetet. Közben a média és a sajtó hiénái is oldalba mardossák, de azért mellékszálon az ügy is halad, bár nem sok sikerrel. Tálcán kínálja magát a rég várt lehetőség az oroszok megvádolására, csak egy bólintás kéne, és Amerika már kezdhetné is a világháborút. Mullen exelnök azonban igazságot akar. Márpedig ahhoz a traumáin és a gyerekén át vezet az út.

Egy kissé elkésettnek tűnik az az üzenet, hogy az idős, enyhén demens, mondatait összerakni képtelen elnök még mindig jobb, mint az, ami nélküle vár ránk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.

Majdnem nagyobb baj lett belőle

A szabolcsi faluban, Nyírcsaholyban, 1960 februárjában több százan tiltakoztak a kényszerkollektivizálás ellen. A nyírcsaholyi asszonylázadás nem az egyetlen megmozdulás volt a téeszesítés ellen ezen a vidéken. A helyszínen jártunk.

Berekesztés

A bevezetése óta ellentmondásos kárpótlási jegy története az idén januárban új szakaszába lépett: törölték a tőzsdéről. A rendszert ugyan folyamatosan érték jogos kritikák, ám a nyilvános kereskedés berekesz­tése mégis méltánytalanra sikeredett.

Eddig is működött, tehát elrontanák

Biztosítani kell a kistelepüléseknek az „önvédelemhez való jogot” – erről is beszélt a miniszterelnök az évértékelőben. Nem világos, hogy a falusi csok révén vidéken építkező fiataloktól, a távol-keleti nagyüzemekkel érkező közép­vezetőktől, vagy a román határnál házat vásárló nyugdíjasoktól tart-e.