Lemez

Vissza Európába

Manic Street Preachers: Critical Thinking

Kritika

A Manics három és fél éve jelentetett meg utoljára albumot, a kifejezetten jó The Ultra Vivid Lamentet.

A walesi zenekar azóta koncertezett jó pár alkalommal a Suede-del, Nicky Wire basszusgitáros-szövegíró kiadott egy szólólemezt, de aztán viszonylag hamar összetrombitálta a többieket, és nekilátott a közös életmű 15. albumának. A Critical Thinking több szempontból is rendhagyó: Wire ezúttal három dalt is énekel (általában egyet szokott), míg James Dean Bradfield ezúttal három dalszöveget tett be a közösbe (általában egyet szokott). Állítása szerint Wire kicsit beleunt önmagába, és ezért is kérte meg énekes-gitáros társát, hogy vegyen le róla némi terhet.

Zeneileg az együttes az Ultra Vivid Lament nyomvonalán halad, de most valamivel több a gitár, bár érezhető, hogy tavaly eltöltöttek némi időt a 2004-es, szintisebb hangzású Lifeblood reissue-jának összerakásával. A címadó és egyben nyitódalt Wire énekli, bár inkább csak szlogeneket óbégat – kicsit szokatlan hangvételű szám ez tőlük. A Decline & Fall viszont már egy jellegzetes, sodró lendületű Manics-sláger Bradfield nagy ívű énekével és a Lifebloodot idéző, szintetikusabb hangzással. A Brushstrokes of Reunionban a frontember a 2001-es Ocean Spray-hez hasonlóan ismét az elhunyt édesanyjáról énekel, a kapocs a szövegben egy tőle kapott és általa készített festmény. A remek dallamú Hiding in Plain Sight­ot ismét Wire énekli, és a szöveg emlékezetes sorokat tartalmaz, egyebek közt ezt: „Szerelmes akarok lenni az emberbe, aki voltam, egy olyan évtizedben, amikor szabadnak éreztem magam.”

A kiváló gitározással ellátott People Ruin Paintings nem csak feltétlenül azokról szól, akik szerint úgy érdemes tiltakozni a környezetszennyezés ellen, hogy borsólevessel leöntünk klasszikus festményeket, a Dear Stephen pedig lényegében a régi nagy idolt, Morrissey-t szólítja meg (még akkor is, ha az ő keresztnevét Stevennek kell helyesen írni). Ezután talán egy kicsit haloványabb dalok jönnek, de azért itt is van izgalom. A pozitív töltetű Being Baptisedot Bradfield arról írta, amikor a 2010-es évek elején közös műsorban szerepelt a New Orleans-i zenészlegendával, Allen Toussainttel. A Deleted Scenes az eltörlési kultúra és a közösségi média veszélyeire figyelmeztet, az inkább zeneileg jelentős Late Day Peaks alapjai meg a Talk Talk-féle Life’s What You Make Itben keresendők.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.