Kiállítás

Liliomszálak

Kuzma Eszter Júlia: Unfinishing / Befejezet(t)lenítés

  • Mayer Kitti
  • 2023. június 14.

Kritika

A Kesztyűgyár kapuja szélesre tárva, előtte az aszfalton kedves és színes formákat, szimbólumokat (valamiféle ugróiskola?), befelé haladva hívogató átriumot fedezhetünk fel.

Ez minden, csak nem egy hencegő belvárosi white cube, ez egy közösségi ház a nyócban, ahol szemmel láthatóan (még egy átlagos kedd este is) javában zajlik az élet. Ez minden, csak nem egy szelfikért kiáltó, koccintós megnyitókkal kecsegtető kiállítótér, ez egy önkormányzati fenntartású intézmény, amelynek az udvara állandó gyerekzsivajtól hangos.

Ebben a sterilnek egyáltalán nem nevezhető térben, közvetlenül a falnak támasztva, téglalábakra állítva vár bennünket Kuzma Eszter Júlia négy hatalmas „képe”. Valamennyin hímzett virágok, liliomok, különféle sűrűségben és konstellációban, a színük ezüst és fehér, néhol egy-egy virágkehely a napsárga porzóját is megmutatja. A megfagyott virágok önmagukban is esztétikusak. Hogy mivel is állunk szemben és mi is pontosan a dolgunk ezekkel a képekkel, abban sokat segít nekünk a falszöveg. A kiállítás visszafogott grafikai megjelenítése, a jól megválasztott tipográfia szépen összecseng a virágszimbolikával. A finoman hullámzó, ívesen hajló betűk egyszerre idézik a szecessziós falikárpitok és a díszes egyházi kódexek világát.

Az angol cím kompaktnak mondható, mégis nagyon örvendetes a magyar megfelelője: nemcsak frappáns, de filozófiai szempontból is érdekes, cselekvést sejtet, ami folyamatosan történik, nem ér véget, holott látszólag kész műalkotásokkal állunk szemben. A fosztóképző ellenére is olyan érzésünk támad, mintha egy mindig is zajló, téren és időn átívelő folyamattal ismertetne meg bennünket az alkotó.

Kuzma Eszter Júlia – aki 2022-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő szakán – kiterjeszti a művészet fogalmát, s mindenki számára hozzáférhetővé és átélhetővé teszi az alkotást azáltal, hogy saját művészi egóját elcsendesíti, és a kész produktumot a közösség számára ajánlja fel (egyebek mellett ezért is bizonyult kiváló választásnak a helyszín). Instrukciója egyszerű és világos: „Ha készen állsz, húzz ki az egyik kép liliomából egy fonaldarabkát, és azt egy olyan – jelen lévő vagy a kiállítás terén kívüli – személy kezére kösd, aki fontos számodra!”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.