Színház

Pszichedelikus magány

Kereki

Kritika

Kereki egy létező kistelepülés Somogy megyében, a szerző-rendező – Georgita Máté Dezső – családjának ott van nyaralója. Az előadás alapötletét is önéletrajzi helyzet ihlette: nagyapja halála után az apjával rendezgetik a házat… 

Az előadás főszereplői azonban nem egy nyaralóban találkoznak. Georgita Máté Dezső rendezésében a fájdalom kínos csöndjei zenévé, fénnyé és érthetetlen álomjelenetek sorozatává válnak. Ez az érthetetlenség időnként nagyon ismerősnek tűnik.

A Trafó kamaratermébe belépve először megállunk az oldalsó díszletfal előtt. Itt találkozik egymással két ember, akik először fel sem ismerik egymást, majd számukra is meglepetésként érkezik a felismerés pillanata, akár a nézők számára. Az apa és fia 12 éve nem látták egymást. A fiú beköltözött a nagypapa házába, az apa pedig a ház papírjaiért jött ebbe a mozdulatlan faluba, ahol – mint a színlapról megtudjuk – 17 fő óvodás, 38 fő iskolás, 47 fő munkanélküli és 176 fő nyugdíjas él. A díszlet hiperrealista: aprólékosan kidolgozott, ütött-kopott, kacatokkal teli szobabelsőt látunk. Nem az a környezet, ahol általában egy fiatal férfi az életét elképzeli, ám szép lassan kiderül, hogy a ház pont olyan elhagyott és elhanyagolt, mint amilyen a benne élő Viktor (Baradlay Viktor).

Az apa először zavartnak, majd bűnbánónak tűnik, ám lassan, de biztosan elkezdi birtokba venni a teret. Ritkán találkozunk színpadon ilyen apafigurával, erőszakosságát, önhittségét, önzőségét és kisszerűségét Shakespeare Lear királya is megirigyelné. Szabó Zola alakítása azért különleges, mert egyszerre mutatja az apát szerethetőnek és gyűlöletesnek, kegyetlennek és esendőnek. Baradlay Viktor pedig jó ellenpontja: jó fiú, akinek legnagyobb hibája az, hogy nem tud megküzdeni a szülői mintával, szorongó és enervált, képtelen a cselekvésre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.