Kiállítás

Arc vagy test nélkül

Ecce homo

Kritika

Két mondat és két kép: ennyi a kiállítás. Hatalmas ereje van ennek a minimalizmusnak.

A két művész anyagválasztása és technikája hasonló, munkájuk mégis gyökeresen más szellemű. Együtt kiállítva (és Jánossy Lajos kiállításhoz írt szövegével kiegészülve) érdekes párbeszédbe kerülnek egymással.

A szobrászként és performerként induló, Floridában élő és dolgozó Noelle Mason sokoldalú művész. Az itt látható képén egy átvilágított koffert látunk, amelyben egy ember kuporog. Mason ugrott már ejtőernyővel (a fején kamerával), de termesztett pszichoaktív gombákat is. Visszatérő eszköze a sokkolás. „Örülök, ha a munkáim felkavarók, a kortárs művészet igenis lehet kényelmetlen. Szeretném megváltoztatni, ahogy a világra nézünk” – mondta az Orlando Weeklynek 2016-ban. A 2014-es tampai HCC Ybor School of Visual and Performing Arts Galleryben tartott egyéni, Transliminal című kiállításán hozta fel először a határok és a vizuális képalkotó technológiák szerepét. Ekkor keresztszemes hímzésekkel készítette műalkotásait, amelyeknek az alapjai az Egyesült Államok és Mexikó határvidékét pásztázó űrfelvételek, s átszökni próbáló, esetenként már teherautókba zsúfolt menekültekről éjjel látó kamerákkal készített fotók voltak. „Megfigyelési kultúrában élünk”, állította a fentebb idézett interjújában. Masont már a pályája kezdetétől megmozgatták a megfigyelőrendszerek, illetve a felvételeik, amelyek elsősorban akkor kerülnek elő, ha valamiféle erőszakkal kell szembesülnünk. (Feldolgozta egyebek mellett a columbine-i iskolai lövöldözést, illetve az al-Káida egyik lefejezési videóját is.) Különféle művészi eszközökkel nyúl a témájához, így jutott el a megformált, megfaragott kőtől a 19. századig visszanyúló fotós technikáig, a cianotípiáig. (A cianotípia, azaz a kéknyomat, kékkép egy, az 1890-es évektől egészen az 1950-es évekig használt, nem ezüst alapú fényképészeti eljárás.) Itt látható műve az amerikai határőrség archívumában talált felvételeket tartalmazó sorozatából való. Kötött egy megállapodást velük, amelynek alapján a mexikói határnál átjutni igyekvő embe­rekről készült dokumentációt, a röntgen- és hőkamerás felvételeket felhasználhatja művészeti projektjében. „Gyerekként, amikor apukám elutazott, mindig kértem, hadd rejtőzzek el a bőröndjében. Ezt egy teljesen reális utazási módnak gondoltam” – meséli lapunknak Egri Orsolya, a kiállítás létrehozója. „Felnőttként gyomron ütött a felismerés: emberek számára, amikor élet-halál kérdése a menekülés, ez valóban megoldásnak tűnhet. Ám ma már szinte lehetetlen becsapni a technikát.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.