Film

Érzékenyítés

Joe Wright: Cyrano

  • 2022. április 20.

Kritika

Már a film alapját képező, a címszerepet törpére átíró, ám így is (vagy épp ezért) sikeres Broadway-musical is félreérti és -érteti a kedvelt verses színművet. Edmond Rostand darabja ugyanis valóban egy súlyosan sérült ember drámája, de a probléma nem fizikai, Cyrano valójában nem orrának méretétől, hanem a külsőségeket mindenek fölé helyező világ ürességétől szenved.

Ezért kénytelen – szabadszájúságával, kihívó viselkedésével, párbajaival, hadi kiválóságával és főleg szellemi fölényével – uralni azt. Egy a drámát mozgató belső összefüggéseket feltáró előadásban nem is feltétlenül szükséges, hogy a nevezetes orr valóban nagy legyen. Elég, ha a haláltól nem félő, de a külvilág ítéletétől rettegő, legyőzhetetlen lovag annak látja. Cyranót fogyatékosként felfogni tévedés.

Tipikus amerikai film a Cyrano legújabb feldolgozása. Pazar a kiállítás, tökéletes a tempó, csúcsra jár az acting method – és fájdalmasan kiforgat mindent, amiért a francia klasszikushoz nyúlni érdemes. Tegyük hozzá, nem a főszereplő Peter Dinklage-en múlik a dolog. Ő hozza, ami hozható, lényéből árad a férfias melankólia, a beteljesülni nem tudó szerelem rejtett izzása, a sorsát méltósággal viselő vesztes erkölcsi nagysága. Mindez színpadon tán elégséges is lehetett a fals koncepció elfogadtatásához.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.