Az Európai Bizottság szerdán délután közzétett véleménye szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ezek miatt blokkolta a felzárkóztatási támogatások zömének kifizetését a költségvetésbe. A visszatartott pénz egy részének kifizetéséhez ugyanakkor nem teljesültek a feltételek az úgynevezett jogállamisági (feltételességi) eljárásban az uniós testület köztes értékelése szerint.
A kormány először pipáltatott ki feltételeket abból a nagyjából harmincból, amelyek a 2021-től megnyílt támogatások zömét blokkolják – írja a telex.hu összefoglalójában.
Ezzel közel tízmilliárd eurónyi (kb. 3800 milliárd forintnyi) támogatás válik lehívhatóvá abból a részből, amelyeket más feltételek miatt nem tartanak vissza.
Az Európai Bizottság azzal indokolta a döntést az igazságügyi feltételeknél, hogy alapos vizsgálatok és a magyar kormánnyal folytatott egyeztetés után Magyarország eleget tett a kötelezettségeknek, amiket a horizontális feltételekért elvárt a testület. „Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része nem lesz többé zárolva, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd euró összegű visszatérítés igénylését.”
Hozzátették, hogy a tagállamoknak nem elég egyszer megfelelni, a kohéziós politika teljes időszaka alatt biztosítaniuk kell a feltételek teljesülését. Az Európai Bizottság ezért szorosan és folyamatosan figyeli a Magyarországon bevezetett intézkedések alkalmazását.
Ha „bármikor úgy ítéli meg, hogy ez a horizontális engedélyezési feltétel már nem teljesül, ismét dönthet a finanszírozás zárolásáról”.
Azonban a másik szerdán bejelentett döntés alapján három kohéziós program 55 százalékát (azaz 6,3 milliárd eurót) továbbra is visszatartják, mert az Európai Bizottság hiába értékelte újra, hogy teljesültek-e a jogállamisági eljárás feltételei, Magyarország továbbra sem oszlatta el az aggályokat.
Az Európai Bizottság tavaly decemberben hagyta jóvá a felzárkóztatási támogatások elköltéséről szóló magyar terveket. Ugyanakkor egy előleget és az adminisztrációra költött, technikai segítségnyújtásnak nevezett mellékzsebeket leszámítva több „horizontális” feltételhez kötötte a kifizetéseket. Közülük az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságai önmagukban a teljes fennmaradó összeget blokkolták, a többi csak egy-egy részt.
Az Európai Bizottság és a tagállamok az igazságügynél azt várják el, hogy
- növeljék a független igazságszolgáltatási felügyeleti jogkört nevében viselő Országos Bírói Tanács (OBT) szerepét és hatásköreit;
- erősítsék meg a kúriai – azaz a korábbi legfelsőbb bírósági – bírók függetlenségét, hogy védettebbek legyenek a politikai befolyásolástól;
- szüntessék meg a lehetőségét annak, hogy a hatóságok jogerős ítéleteket támadhassanak meg az Alkotmánybíróságon;
- számolják fel az akadályokat, amelyek korlátozhatják a magyar bírókat, hogy az Európai Bírósághoz forduljanak, ha úgy látják, nincs összhangban a magyar és az uniós jog.
Az előzményekről itt ír a lap.
