A szerbiai választások elé

Szorításban

Külpol

Az országot immár másfél évtizede különböző pozíciókból irányító Alexandar Vučić újra előhúzta a hatalma prolongálására korábban már bevált kártyát: december 17-én előre hozott parlamenti és részleges önkormányzati választásokat tartanak. Az egyre eszköztelenebb ellenzék kilátásai meglehetősen rosszak. A lakosság hangulata szintén borús.

A Szerbia középső részén fekvő Kragujevac a kevés prosperáló iparvárosok egyike. A jugoszláv időkben létrehozott Zastava gyár ma a Fiat egyik legnagyobb üzeme, s az autó- és fegyvergyártásra épülő beszállító ipar eltartja a várost. Az utcák, boltok, az emberek öltözködése nyugatias, a kulturális élet kínálata bárhol Európában megállná a helyét. Ezzel együtt a régió (Šumadija) a modern kori szerb nacionalizmus bölcsője, s ma a kormányzó populista-nacionalista erők egyik bázisa.

A közvélemény-kutatások szerint a kormánypártok helyzete az egész országban stabil. Alexandar Vučić – kezdetben miniszterelnökként, 2017 óta pedig köztársasági elnökként – egy évtizede vezeti az országot. Pártja, az ultranacionalista Radikális Pártból másfél évtizede kivált Szerb Haladó Párt (SNS) Európa egyik legnagyobb tagságával bíró politikai formációja. A tíz éve 300 ezres létszám mára 700 ezer fölé nőtt. Egyfajta jugoszláv örökségként, igazi állampártként mára behálózta nem csak a politikai életet, de rátelepedett a gazdaságra, a társadalmi intézményekre, a kultú­rára s mindenekelőtt a médiára. Nyugati megfigyelők szerint a nyomtatott média 80, a televíziók 95 százaléka a kormányerőkhöz köthető személyek és vállalkozások tulajdonában van. A közszolgálatinak csúfolt csatornák mellett a legnézettebb kereskedelmimédia-hálózat, a Pink csatornáin is rendszeres az ellenzék ekézése és támadása, a választások közeledtével megjelentek az obligát lejáratókampányok.

Látvány és erőszak

Ebben a légkörben igen nehéz a Vučić-érában teljesen szétforgácsolódott, a tavalyi parlamenti választásokon kissé megerősödött ellenzék helyzete. Ezúttal az összefogással próbálkoznak; a közeledés tavasszal kezdődött, a Smederevo környéki utcai és a belgrádi iskolai vérengzés hatására. A két lövöldözés mélyen megrázta szerb társadalmat: az előbbi kilenc, az utóbbi tíz halálos áldozattal, s mindkettő további sok sebesülttel járt, ráadásul a 13 éves belgrádi ámokfutó egy ismert, a kormányerőkhöz kapcsolható orvos gyereke, egyúttal egy, a boszniai háborúban szerepet vállaló ismert csetnik unokája.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.