25 millióan veszíthetik el a munkahelyüket a koronavírus miatt

  • BM
  • 2020. március 19.

Külpol

Az alulfoglalkoztatottság és a szegénység is nagy mértékben növekedni fog a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint.

25 millióval nőhet a globális munkanélküliség a koronavírus okozta gazdasági és munkaügyi válság következtében – közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A világjárvány okozta munkanélküliség mértéke alacsonyabb lesz, mint ami a 2008-2009-es gazdasági válság során volt tapasztalható, viszont a szervezet három azonnali lépésre tett javaslatot: az ILO úgy látja, meg kell védeni a munkavállalókat a munkahelyükön, ösztönözni kell a foglalkoztatást, és államilag támogatni kell a jövedelmezési rendszert.

Ezek az intézkedések magukba foglalják a szociális védelem kiterjesztését, a foglalkoztatás megtartásának a támogatását (amiben benne van a fizetett szabadság), illetve az adókedvezményeket. Az intézkedéseket a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is ki kell terjeszteni, továbbá hitelezést és pénzügyi támogatást javasol a szervezet az egyes gazdasági ágazatok számára.

Különböző forgatókönyvek

Az ILO több lehetséges forgatókönyvet is kidolgozott: ezek alapján a globális munkanélküliség mértékét 5,3 millió és 24,7 millió közé helyezi. Összehasonlításképpen: a 2008-2009-es gazdasági válság következtében 22 millióan veszítették el a munkahelyüket.

A gazdaságok gyengülésének következtében a munkaidő és a bérek is csökkeni fognak, ami miatt az alulfoglalkoztatottság nagy mértékben növekszik. Az ILO úgy számol, hogy a munkavállalók jövedelemkiesése 2020 végére 860 milliárd és 3,4 billió dollár közé esik majd. A munkavállalói szegénység mérete is növekedni fog: a szervezet szerint 8,8-35 millió ember fog a jelenleginél rosszabb körülmények között élni.

„Ez már nem csupán egy globális egészségügyi válság, hanem jelentős munkaerőpiaci és gazdasági krízis is” – mondta Guy Ryder, az ILO főigazgatója. „2008-ban a világ egységesen lépett fel a globális pénzügyi válság következményeinek kezelésére. Ilyen határozottságra van most is szükség” – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.