25 millióan veszíthetik el a munkahelyüket a koronavírus miatt

  • BM
  • 2020. március 19.

Külpol

Az alulfoglalkoztatottság és a szegénység is nagy mértékben növekedni fog a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint.

25 millióval nőhet a globális munkanélküliség a koronavírus okozta gazdasági és munkaügyi válság következtében – közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A világjárvány okozta munkanélküliség mértéke alacsonyabb lesz, mint ami a 2008-2009-es gazdasági válság során volt tapasztalható, viszont a szervezet három azonnali lépésre tett javaslatot: az ILO úgy látja, meg kell védeni a munkavállalókat a munkahelyükön, ösztönözni kell a foglalkoztatást, és államilag támogatni kell a jövedelmezési rendszert.

Ezek az intézkedések magukba foglalják a szociális védelem kiterjesztését, a foglalkoztatás megtartásának a támogatását (amiben benne van a fizetett szabadság), illetve az adókedvezményeket. Az intézkedéseket a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is ki kell terjeszteni, továbbá hitelezést és pénzügyi támogatást javasol a szervezet az egyes gazdasági ágazatok számára.

Különböző forgatókönyvek

Az ILO több lehetséges forgatókönyvet is kidolgozott: ezek alapján a globális munkanélküliség mértékét 5,3 millió és 24,7 millió közé helyezi. Összehasonlításképpen: a 2008-2009-es gazdasági válság következtében 22 millióan veszítették el a munkahelyüket.

A gazdaságok gyengülésének következtében a munkaidő és a bérek is csökkeni fognak, ami miatt az alulfoglalkoztatottság nagy mértékben növekszik. Az ILO úgy számol, hogy a munkavállalók jövedelemkiesése 2020 végére 860 milliárd és 3,4 billió dollár közé esik majd. A munkavállalói szegénység mérete is növekedni fog: a szervezet szerint 8,8-35 millió ember fog a jelenleginél rosszabb körülmények között élni.

„Ez már nem csupán egy globális egészségügyi válság, hanem jelentős munkaerőpiaci és gazdasági krízis is” – mondta Guy Ryder, az ILO főigazgatója. „2008-ban a világ egységesen lépett fel a globális pénzügyi válság következményeinek kezelésére. Ilyen határozottságra van most is szükség” – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.