25 millióan veszíthetik el a munkahelyüket a koronavírus miatt

  • BM
  • 2020. március 19.

Külpol

Az alulfoglalkoztatottság és a szegénység is nagy mértékben növekedni fog a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint.

25 millióval nőhet a globális munkanélküliség a koronavírus okozta gazdasági és munkaügyi válság következtében – közölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO).

A világjárvány okozta munkanélküliség mértéke alacsonyabb lesz, mint ami a 2008-2009-es gazdasági válság során volt tapasztalható, viszont a szervezet három azonnali lépésre tett javaslatot: az ILO úgy látja, meg kell védeni a munkavállalókat a munkahelyükön, ösztönözni kell a foglalkoztatást, és államilag támogatni kell a jövedelmezési rendszert.

Ezek az intézkedések magukba foglalják a szociális védelem kiterjesztését, a foglalkoztatás megtartásának a támogatását (amiben benne van a fizetett szabadság), illetve az adókedvezményeket. Az intézkedéseket a mikro-, kis- és középvállalkozásokra is ki kell terjeszteni, továbbá hitelezést és pénzügyi támogatást javasol a szervezet az egyes gazdasági ágazatok számára.

Különböző forgatókönyvek

Az ILO több lehetséges forgatókönyvet is kidolgozott: ezek alapján a globális munkanélküliség mértékét 5,3 millió és 24,7 millió közé helyezi. Összehasonlításképpen: a 2008-2009-es gazdasági válság következtében 22 millióan veszítették el a munkahelyüket.

A gazdaságok gyengülésének következtében a munkaidő és a bérek is csökkeni fognak, ami miatt az alulfoglalkoztatottság nagy mértékben növekszik. Az ILO úgy számol, hogy a munkavállalók jövedelemkiesése 2020 végére 860 milliárd és 3,4 billió dollár közé esik majd. A munkavállalói szegénység mérete is növekedni fog: a szervezet szerint 8,8-35 millió ember fog a jelenleginél rosszabb körülmények között élni.

„Ez már nem csupán egy globális egészségügyi válság, hanem jelentős munkaerőpiaci és gazdasági krízis is” – mondta Guy Ryder, az ILO főigazgatója. „2008-ban a világ egységesen lépett fel a globális pénzügyi válság következményeinek kezelésére. Ilyen határozottságra van most is szükség” – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.