9,5 millióra nőtt Izrael lakossága

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 25.

Külpol

Egy év alatt 187 ezerrel lettek többen, közel 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból, ezzel két évtizedes rekord született.

Izrael megnövekedett, 9,5 millióra nőtt lakossággal készül a zsidó időszámítás szerinti 5783-as új évre s az újabb parlamenti választásokra – írja az MTI.

Jichák Herzog államelnök vasárnap reggel közzétett zsidó újévi, vagyis ros hasanai üdvözletében arra szólította fel Izrael népét, hogy a belső vitákat méltóságteljes módon kezeljék még a választási időszakban is. Az országban ugyanis november elsejére írták ki a 3,5 éven belül ötödik parlamenti választást.

„Még az egységünkre kihívást jelentő választási időszakban is meg kell tanulnunk elfogadni, tiszteletteljes közbeszéddel kezelni nézeteltéréseinket,  anélkül, hogy Isten őrizz elvetnénk azt a bennünk élő mély és örök igazságot, hogy testvérek vagyunk” – kérte Hercog.

Az üzenet előzménye, hogy szombat este a Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök esetleges visszatérése ellen tüntetőket ismét megtámadta, megütötte egy ellentüntető, ráadásul az ellenzéki Likud párt kampányának egyik fizetett alkalmazottja. A Likud válaszul közölte, hogy az illetőt az ügy kivizsgálásáig felfüggesztették a pártban betöltött állásából.  

Az előző évek négy választásának eredménye alapján

két táborra – Netanjahu támogatóira és ellenzőire – oszlott ország

lakossága 2024 végére várhatóan eléri a tízmilliót. Jelenleg a zsidók aránya a teljes népesség mintegy 74 százaléka, 7 millió 69 ezer fő, s az arab nemzetiség létszáma mintegy 2 millió 26 ezer, vagyis a lakosság 21 százalékát jelenti. A fennmaradó 5 százalék nem arab nemzetiségű keresztény, vagy más vallású állampolgár.

A tavalyi zsidó újév óta Izrael lakossága mintegy 187 ezer fővel gyarapodott, megközelítőleg 177 ezer gyermek született, és 51 ezer ember halt meg. A várható élettartam a férfiaknál 80,5, a nőknél pedig 84,6 év. Csaknem 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból – s ezzel két évtizedes rekord született.

Az új év beköszöntének idején az egész világon megközelítőleg 15,3 millió zsidó él a Zsidó Ügynökség (Szochnut) adatai szerint, amely Sergio Della Pergola demográfus, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatójának tanulmányára alapul.

Az elmúlt évben az izraeli átlagháztartás nettó pénzügyi jövedelme havi 16 559 sékel volt (mintegy kétmillió forint), s optimizmusra ad okot, hogy augusztusban a foglalkoztatási ráta az elmúlt négy év legmagasabb szintjére emelkedett. Az izraeli háztartások 64,6 százaléka rendelkezett saját lakással, az ország lakói teljes kiadásuk negyedét költik átlagosan lakhatásra. Az összes kiadás 19,3 százaléka ment el közlekedésre és kommunikációra-hírközlésre, 17,6 százaléka pedig élelmiszerre.

Az izraeliek 89,3 százaléka elégedett az életével, de ez az arány nemzetiségenként eltérő:  91,5 százalék a zsidóknál, és 79,7 százalék az araboknál. Ugyanakkor csak 66,8 százalék elégedett az anyagi helyzetével, és 25,9 százalék azt jelentette, hogy  nehezen tudja fedezni háztartása havi kiadásait.

A 20 évesnél idősebb zsidók 45,3 százaléka világiként, 33,1 százaléka hagyományőrzőként, 10,7 százaléka vallásosként, és 10,5 százaléka ultraortodoxként határozta meg magát.

Csakenm negyvenezren imádkoztak szombat este a Siratófalnál Jeruzsálemben, együtt énekelve az új év előtti bűnbánó imát. A vasárnap este kezdődő újévi családi vacsorákon „édes ételeket” illik fogyasztani, ezen alkalommal a húst is általában gyümölcsökkel, mazsolával, gyakran gránátalmával sütik, hogy édes legyen az új év. A halnak, a baromfinak, és a tálcára kerülő állatoknak ilyenkor a fejét, és semmiképpen sem a farkát szokták elkészíteni, mert a fej a dolgok, az év kezdetét jelzi, szemben a végét jelölő hátsó részekkel.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is lezárják biztonsági okokból az  őszi zsidó ünnepek idejére az 1967-ben elfoglalt palesztin területeket. A korlátozások vasárnap délután 4-kor lépnek életbe, és egészen szerda éjfélig csak humanitárius okokból engedélyezik a területeken élő palesztinok belépését Izraelbe.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.