9,5 millióra nőtt Izrael lakossága

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 25.

Külpol

Egy év alatt 187 ezerrel lettek többen, közel 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból, ezzel két évtizedes rekord született.

Izrael megnövekedett, 9,5 millióra nőtt lakossággal készül a zsidó időszámítás szerinti 5783-as új évre s az újabb parlamenti választásokra – írja az MTI.

Jichák Herzog államelnök vasárnap reggel közzétett zsidó újévi, vagyis ros hasanai üdvözletében arra szólította fel Izrael népét, hogy a belső vitákat méltóságteljes módon kezeljék még a választási időszakban is. Az országban ugyanis november elsejére írták ki a 3,5 éven belül ötödik parlamenti választást.

„Még az egységünkre kihívást jelentő választási időszakban is meg kell tanulnunk elfogadni, tiszteletteljes közbeszéddel kezelni nézeteltéréseinket,  anélkül, hogy Isten őrizz elvetnénk azt a bennünk élő mély és örök igazságot, hogy testvérek vagyunk” – kérte Hercog.

Az üzenet előzménye, hogy szombat este a Benjámin Netanjahu volt miniszterelnök esetleges visszatérése ellen tüntetőket ismét megtámadta, megütötte egy ellentüntető, ráadásul az ellenzéki Likud párt kampányának egyik fizetett alkalmazottja. A Likud válaszul közölte, hogy az illetőt az ügy kivizsgálásáig felfüggesztették a pártban betöltött állásából.  

Az előző évek négy választásának eredménye alapján

két táborra – Netanjahu támogatóira és ellenzőire – oszlott ország

lakossága 2024 végére várhatóan eléri a tízmilliót. Jelenleg a zsidók aránya a teljes népesség mintegy 74 százaléka, 7 millió 69 ezer fő, s az arab nemzetiség létszáma mintegy 2 millió 26 ezer, vagyis a lakosság 21 százalékát jelenti. A fennmaradó 5 százalék nem arab nemzetiségű keresztény, vagy más vallású állampolgár.

A tavalyi zsidó újév óta Izrael lakossága mintegy 187 ezer fővel gyarapodott, megközelítőleg 177 ezer gyermek született, és 51 ezer ember halt meg. A várható élettartam a férfiaknál 80,5, a nőknél pedig 84,6 év. Csaknem 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból – s ezzel két évtizedes rekord született.

Az új év beköszöntének idején az egész világon megközelítőleg 15,3 millió zsidó él a Zsidó Ügynökség (Szochnut) adatai szerint, amely Sergio Della Pergola demográfus, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatójának tanulmányára alapul.

Az elmúlt évben az izraeli átlagháztartás nettó pénzügyi jövedelme havi 16 559 sékel volt (mintegy kétmillió forint), s optimizmusra ad okot, hogy augusztusban a foglalkoztatási ráta az elmúlt négy év legmagasabb szintjére emelkedett. Az izraeli háztartások 64,6 százaléka rendelkezett saját lakással, az ország lakói teljes kiadásuk negyedét költik átlagosan lakhatásra. Az összes kiadás 19,3 százaléka ment el közlekedésre és kommunikációra-hírközlésre, 17,6 százaléka pedig élelmiszerre.

Az izraeliek 89,3 százaléka elégedett az életével, de ez az arány nemzetiségenként eltérő:  91,5 százalék a zsidóknál, és 79,7 százalék az araboknál. Ugyanakkor csak 66,8 százalék elégedett az anyagi helyzetével, és 25,9 százalék azt jelentette, hogy  nehezen tudja fedezni háztartása havi kiadásait.

A 20 évesnél idősebb zsidók 45,3 százaléka világiként, 33,1 százaléka hagyományőrzőként, 10,7 százaléka vallásosként, és 10,5 százaléka ultraortodoxként határozta meg magát.

Csakenm negyvenezren imádkoztak szombat este a Siratófalnál Jeruzsálemben, együtt énekelve az új év előtti bűnbánó imát. A vasárnap este kezdődő újévi családi vacsorákon „édes ételeket” illik fogyasztani, ezen alkalommal a húst is általában gyümölcsökkel, mazsolával, gyakran gránátalmával sütik, hogy édes legyen az új év. A halnak, a baromfinak, és a tálcára kerülő állatoknak ilyenkor a fejét, és semmiképpen sem a farkát szokták elkészíteni, mert a fej a dolgok, az év kezdetét jelzi, szemben a végét jelölő hátsó részekkel.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően idén is lezárják biztonsági okokból az  őszi zsidó ünnepek idejére az 1967-ben elfoglalt palesztin területeket. A korlátozások vasárnap délután 4-kor lépnek életbe, és egészen szerda éjfélig csak humanitárius okokból engedélyezik a területeken élő palesztinok belépését Izraelbe.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.