A Hamász politikai szárnyának vezetőit is likvidálni akarja az izraeli hadsereg

  • narancs.hu
  • 2023. november 15.

Külpol

Főleg Bejrútban, Dohában és Damaszkuszban élnek az emigráns szervezetek fejei.

„Izrael le fogja vadászni a Hamász vezetőit, legyenek akár Gázában vagy akárhol a világban. (…) Nincs az a város, nincs az az épület, ahol biztonságban érezhetik magukat. Ugyanúgy el fogjuk érni a Hamász-kormányzat vezetőit, mint ahogy elértük a Hamász-kormányzat központjait” – jelentette ki Benni Ganc, az izraeli háborús kabinet tagja egy szerdai sajtóközleményében, melyet a Times of Israel publikált.

A telex.hu összefoglalójából kiderül, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egykori vezérkari főnöke a legnagyobb ellenzéki erő, a Nemzeti Egység Párt vezetőjeként csatlakozott október 7-e után politikai ellenfele, Benjámin Netanjahu háborús kabinetjéhez tárca nélküli miniszterként – hogy ellensúlyt képezzen a kormánykoalíció nyíltan etnikai tisztogatást követelő palesztinellenes tagjaival szemben.

A nyilatkozat jelentőségét az adja, hogy nyíltan megüzente, Izrael likvidálni akarja a Hamász eddig nem bolygatott politikai szárnyának vezetőit is,

akik főleg a libanoni Bejrútban, a katari Dohában és a szíriai Damaszkuszban élnek. A Hamász emigráns szervezeteit nem különösebben nehéz elérni; Ben Hubbard, a New York Times isztambuli tudósítója saját elmondása szerint minden különösebb nyomozás nélkül el tudta érni a szervezet bejrúti és dohai irodáit, ahol a Hamász befolyásos tagjai – igaz, nem a felső vezetés tagjai – nyilatkoztak is neki.

Az izraeli hírszerzés évtizedek óta hajt végre célzott likvidálásokat ezekben az országokban, vagyis operatív szempontból nem valószínű, hogy megoldhatatlan feladatot jelentene a Hamász vezetőinek meggyilkolása.

Azonban könnyen lehet, hogy a kormányzat az izraeli túszok szabadon engedésében fontos közvetítői szerepet játszó Katart nem akarja magára haragítani

azzal, hogy Dohában végez mondjuk Iszmail Haníjével, a szervezet politikai szárnyának elnökével –  írja a lap.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.