A „Harag napjára” ébredt Jeruzsálem

  • narancs.hu
  • 2017. december 8.

Külpol

Elszabadult indulatok Trump bejelentése után.

Donald Trump szerdán jelentette be, hogy áthelyezi izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe, elismerve így a várost Izrael fővárosának.

Megtörtént: Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának

És ezzel meg is nyitott egy új konfliktuskutat az amerikai elnök. Számtalan tiltakozás ellenére pár perce Washingtonban Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként, és rendelkezett arról is, hogy az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezzék át. A döntés ellen nyilvánvalóan hamar reakció fog érkezni palesztin, illetve arab részről.

A bejelentések után számos helyen tüntetések kezdődtek, majd pénteken a Hamász terrorszervezet felkelésre hívta a muszlimokat Izrael ellen.

Az izraeli hatóságok úgy döntöttek: nem zárják le a vallási helyszíneket és nem tiltják be az imát, de az egész városban megerősítették a rendőri jelenlétet. Jeruzsálemben az Al-Aksza mecsetnél nem vezettek be korlátozó intézkedéseket, és a közrádió szerint viszonylagos nyugalomban ért véget a pénteki ima. A muzulmán hívők nagy számban jelentek meg a mecsetnél és a Damaszkuszi kapunál, izraeli zászlót is égettek, s azt kiabálták, hogy „mártírként halunk meg”, s „Izrael számára nincs hely”.

A jeruzsálemi Templom-hegyről, ima után indultak haza ezek a muszlimok, a Damaszkuszi kapunál azonban tüntetésbe kezdtek. „Nem üres szavak, hanem kövek és kalasnyikovok kellenek” – ezt kiabálták a tüntetők, majd többen lökdösődésbe keveredtek az izraeli rendfenntartókkal. Betlehemben az izraeli katonák összecsaptak a palesztin tüntetőkkel, végül pedig könnygázzal oszlatták fel a zavargókat. Több mint harminc helyen került sor tömegoszlatásra Ciszjordániában.

Számos más muszlim többségű országban is demonstrációk kezdődtek. Több ezren vonultak utcára Malajziában és Bangladesben is. Tüntetéseket szerveztek Afganisztánban és Törökország fővárosában, de fáklyás felvonulást tartottak Jordániában is.

Ezek ellenére Trump szilárdan kiáll döntése mellett. „Tudom, hogy nagyon sokan boldogok most ebben a teremben Jeruzsálem miatt. Köszönjük szépen, nagyon örülünk, hogy vendégül láthatjuk önöket itt. Boldog hanukát kívánok mindenkinek, úgy érzem, ez a mostani nagyon különleges lesz” – mondta az elnök, aki a Fehér Házban adott fogadást hanuka ünnepének alkalmából.

Magyarország az elsők között üdvözölte Trump döntését

Megyünk Trump után: Jeruzsálembe költözhet az izraeli magyar nagykövetség is

Reméljük, ezek után az elnök úr meghívja már végre Orbán urat. Az Index vette észre először, hogy a Times of Israel szerint az Egyesült Államok után Magyarország is Jeruzsálembe költözteti az izraeli külképviseletét, sőt, az amerikai példát követheti Csehország és a Fülöp-szigetek is.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.