A hidegháború óta nem tapasztalt aktivitást mutat Oroszország tengeralattjáró flottája

  • narancs.hu
  • 2019. december 16.

Külpol

Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren.

A harminc éve véget ért hidegháború óta nem tapasztalt aktivitást mutat Oroszország tengeralattjáró flottája, főleg az Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területeken – emelte ki a NATO szóvivője egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amely szerint az észak-atlanti szövetség nem hagyja válasz nélkül a fejleményt.

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren – írja az MTI.

Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve "létfontosságú Európa biztonsága szempontjából".

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat – mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

Az MTI közlése szerint a NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új "stratégiai helyzetet" teremtene – áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével –emlékeztet az MTI –, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint "jelentős kihívás" a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.