„Szerintem ez várható is, úgyhogy nem érne meglepetésként. De nem fogjuk annyiban hagyni: akár az elnökünket, akár engem, akár az intézményünk bármely más tagját támadják, ugyanolyan erővel válaszolunk majd a valótlanságokra és a megtévesztő retorikára. Az Európai Bizottság átlátható módon működik, mi nem politizálunk zárt ajtók mögött, a magyarok és az Európai Unió polgárai pedig megérdemlik, hogy megismerjék a valóságot. A többi csak a fantázia szüleménye” – válaszolta Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosa a hvg.hu azon kérdésére, hogy meglepődne-e azon, ha a magyar kormány legközelebb az ő arcával plakátolná tele az országot.
Avramopulosz az interjúban azt mondta, a magyar kormány kampányában az az ironikus, hogy az EU-ellenességgel tulajdonképpen Magyarország-ellenesek is. „Előbb-utóbb ezt ők is meg fogják érteni. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, a magyarok pedig európai polgárok. Tehát az Európai Unió döntéseiben a magyar kormány is részt vesz” – szögezte le.
Példaként megemlítette, hogy az Európai Határ- Partvédelmi Ügynökség létrehozásáról az EU Tanácsa döntött, amit Magyarország is támogatott. „A Tanács üdvözölte a legális bevándorlók integrációja érdekében készített európai cselekvési tervet is, valamint az Európai Parlamenttel együtt megegyezett az EU vízumszabályainak reformjáról. Magyarország a Tanács tagja, azaz ezek az ő döntései is. A hozzáállása éppen ezért ellentmondásos: egyrészről jóváhagyja a döntéseinket, másrészről megkérdőjelezi, sőt, támadja is azokat. Hogyan lehet ebben bármilyen logikát találni?”
A biztos szerint sajnálatos, hogy néhány kormány populista módszerekkel hamis képet fest ez EU-ról, mintha ők valójában nem tudnának arról, hogy miben mesterkedik Brüsszel. „A valóság ezzel szemben az, hogy a döntéshozó asztalnál minden tagállam ott ül, nagyon jól tudják, mit tesznek, és miről döntenek, ez alól Magyarország sem kivétel” – mondta.
Reagált azokra a vádakra is, melyek szerint az EU nem adott pénzt Magyarországnak határvédelemre. A Bizottság a 2014 és 2020 közötti pénzügyi ciklusban 110 millió eurót szánt az országnak a külső határok menedzselésére, biztonsági intézkedésekre és a migráció kezelésére, amiből 52 millió euró a határok védelmét támogatja. Hozzátette, hogy bár az EU támogatja a tagállamok határvédelmi törekvéseit, de nem veszi át a teljes finanszírozást – a Bizottság mégis megítélt 20 millió eurós támogatást Magyarországnak.
„Hozzátenném, hogy 2014 és 2015 között a magyar kormány háromszor kapott rendkívüli támogatást, összesen 6,26 millió euró értékben. Sajnos azonban Magyarország ennek mindössze körülbelül a 33 százalékát hívta le. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség jelenleg is besegít a magyar–szerb határ őrizetébe.”
Orbán Viktor azon ötletére, mely szerint „schengeni övezet belügyminisztereinek” tanácsára kellene a határvédelmet bízni, azt mondta, az égvilágon semmi értelme, hiszen az uniós belügyminiszterek minden vitára meghívják a schengeni társult országokat is, tehát már van egy ilyen tanács.
Avramopulosz szerint a magyar kormány abban sem mond igazat, hogy az uniós áttelepítési terv szerint kötelező kvótákat kellene végrehajtani: a menekültek unión belüli áthelyezése és az unión kívüli áttelepítése két külön dolog, utóbbi pedig mindig is önkéntes volt.
Azt hitték, vége a sorosozásnak?
Tévedtek. Ha egy üzlet beindul... Az európai parlamenti választásokra készül a Fidesz, ezért a kormány „tájékoztató akció" néven kampányba kezd. A kampány célja, hogy „leleplezzék a bevándorlást ösztönző brüsszeli terveket", ami annyiban mindenképp kihívás, hogy ilyen tervek nem léteznek. De ha egyszer már, a tavalyi országgyűlési választások előtt bejött ez a fajta kampány, nem érdemes változtatni.
