„A meddőség problémája egyre több embert érint, jelenleg Magyarországon mintegy 150 ezer pár küzd azzal, hogy hiába tesz meg mindent a gyermekáldásért. A meddőség mögött a [...] nagymértékben a táplálékkal naponta magunkhoz vett vegyszerek (például a glifozát) [...] mennyisége húzódik meg” – olvasható a Népesedési Kerekasztal közelmúltban kiadott közleménye, amelyet a magyar kormánynak címzett. E jelzés váratlan helyről érkezett a glifozát tartalmú gyomirtókat övező vitában, ráadásul a kerekasztal a kormányt kiemelten foglalkoztató üggyel (szülessen több gyerek) kapcsolta össze aggályait.
Ha a kormány eleget tenne a kerekasztal kimondatlan óhajának, lépése nem volna példa nélküli: a német környezetvédelmi minisztérium a napokban bejelentette, hogy 2023-ig teljesen betiltja a glifozátot az országban, a köztes időben pedig korlátozza a szer kereskedelmét. A döntés mérföldkő a glifozát elleni föllépésben, mert bár Ausztriában júliusban elfogadtak egy hasonló törvényjavaslatot, Franciaországban pedig 20 polgármester ugyancsak betiltotta a szer használatát, arra eddig nem volt precedens, hogy egy ekkora piaccal rendelkező ország zárja ki területéről a glifozát tartalmú szereket.
Utálatos, de engedélyezett
A gyomirtóval kapcsolatos aggályok nem újkeletűek: 2018 novemberében az Egyesült Államokban 289 millió dolláros kártérítésre ítélték a szer feltalálóját és forgalmazóját, az amerikai vegyipari óriást, a Monsantót (amit azóta felvásárolt a német Bayer): a 46 éves DeWayne Johnson limfómájának (a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedése) kialakulásáért a társaság Roundup névre keresztelt termékét tették felelőssé, amit a sértett kertész munkája során rendszeresen használt. (A pert ebben a cikkben ismertettük részletesen.)
Az ítélet óta nagyot esett a glifozát népszerűsége, ráadásul egy másik perben, San Franciscoban a bíróság úgy ítélte meg, hogy egy férfi gégerákjának kialakulásában is „lényeges tényező” volt a Monsanto készítménye. A társaság ellen összesen 18 ezer kártérítési igényt nyújtottak be, aminek végén mintegy 8 milliárd dollárt csengethet ki a Bayer, vagy még ennél is többet, mert az egyezkedések még hónapokig eltarthatnak.
A glifozát vita tárgyát képezi az Európai Unión belül is: szakértők szerint a humánegészségügyi kockázatok mellett használata pusztítja a méheket, aminek súlyos ökológiai hatása van (hiszen a beporzó rovarok hozzájárulnak a növények szaporodásához), egyes laboratóriumok pedig vizsgálják, hogy mekkora az ivóvízeink glifozát-koncentrációja.
Az Európai Parlament ugyanakkor 2017-ban úgy döntött, hogy 5 évre engedélyezi a vegyszer használatát, azaz 2022-ig biztosan velünk lesz a glifozát – a további jóváhagyásról szóló tárgyalások, vizsgálatok már folyamatban vannak. A kérdés súlyát jól érzékelteti, hogy az engedélyezésre szavazott a német agrárminiszter, Christian Schmidt is, amit akkora társadalmi felháborodás követett az országában, hogy le kellett mondania.
A hazai Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) statisztikái szerint 2017-ben a magyar mezőgazdaságban felhasznált 28 484 tonna növényvédőszer jelentékeny részét (mintegy 1647 tonnát) a glifozát tette ki. Nem mellesleg – az Agrárminisztérium adatai szerint – jelenleg a magyar piacon körülbelül egy tucat gyártó és 26 engedéllyel rendelkező glifozát hatóanyagú gyomirtószer érhető el. A baljós hírek ellenére tehát előszeretettel használják a hazai agráriumban a vegyszert, így okkal feltételezhető, hogy a mi szervezetünkbe is jut a méregből.
| ||
.jpg "Elpusztult méheket mutat egy tüntető méhész a német Bayer gyógyszergyár és vegyiművek bonni székháza előtt a vállalat éves közgyűlésének napján, 2019. április 26-án.")
„Macska a mikróban”
„Vállalatunk minden körülmények között a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően, a hatósági szabályok szigorú betartásával, illetve az Európai Uniós előírásoknak megfelelően jár el” –nyilatkozta közleményben a Magyar Narancsnak a Bayer. A társaság felhívta a figyelmet, hogy a glifozátot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Kémiai Ügynökség (ECHA) is biztonságosnak minősítette, tehát hiába vannak uniószerte viták, a hivatalos szakszervek engedélyezték használatát.
„A növényvédő szerek forgalomba hozatalát az Európai Parlament és Tanács rendelete szabályozza, mely közvetlenül alkalmazandó az Európai Unió tagállamaiban. Ez a szigorú szabályozás a biztosíték arra, hogy kizárólag olyan készítmény kerülhessen forgalomba, amelynek hatóanyaga uniós szinten jóváhagyásra került” – világosította fel lapunkat az Agrárminisztérium.
A közhasználatú ivóvíz Magyarországon az egyik leggyakrabban és legszigorúbban ellenőrzött dolog. „A megengedett határértékek olyan alacsonyak, ami az élethosszig zajló fogyasztás esetén klinikailag észlelhető nem kívánatos élettani hatásokat kiváltó mennyiségek töredékét teszik ki” – nyilatkozta lapunknak Szigeti Tamás, a független laboratóriumokat üzemeltető Wessling Hungária Kft. üzletfejlesztési igazgatója.
De ha a szert biztonságosnak, felhasználásának szabályozását megfelelőnek tartják az Európai Unióban, akkor miért ítélték el a Monsantot az Egyesült Államokban?
„Ha megitatnék önnel 30 liter vizet, akkor most nem beszélgetnénk, ahogyan az is káros lenne, ha a bőrére Domestost fújnék” – magyarázta Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. Szerinte a glifozát megfelelő használat mellett nem rákkeltő, az amerikai bírósági ítéleteket „ne tedd a macskát a mikróba-ügyeknek” jellemezte, tehát szerinte az országban triviális hibákat is képesek elkövetni a polgárok – mondjuk, nem megfelelően használnak vegyszereket.
„Tudja, ha a konyhasóból megeszik fél kilót, akkor abba belehal?” – érkezett a hasonló reakció Petőházi Tamástól, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökétől, aki szerint az Egyesült Államokban a glifozátot a mezőgazdaságban túlhasználják, Magyarországon viszont ez nem történhet meg, mert a szer drága ahhoz.
„A »gyilkos neonikotionoidokkal« (rovarításra alkalmas szer) is hasonló a kép: a termékeket tették felelőssé a közelmúltban, ha méhpusztulást eredményezett a használata, pedig az érintett esetekben a rovarirtásra használt vetőgépek nem voltak felszerelve egy ún. kockázatcsökkentő eszközzel, a deflektorral, ami megakadályozhatta volna a károkozást. Tehát nem a szer, hanem az ember volt a hibás, mégsem rajta csattant az ostor” – mondta. Hozzátette, rengeteg tanulmány kimutatta már, hogy a glifozátnál vannak sokkal többet használt, ám sokkal inkább rákkeltő anyagok, ilyen a nikotin, az alkohol és a koffein is.
| ||
Megkajáljuk
„Nem csak az árutermelő gazdaságok használják, hanem kiskertek is, és ez számos veszélyt hordoz magában: beoldódhat a szer a talajvízbe, a gazdák pedig nem tartják be a megfelelő izolációs távolságot, amivel más növényeket is beszennyeznek” – mondta a Narancsnak Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. Az ökológiai – tehát „vegyszermentes” – gazdaságban jártas szakember szerint káros, hogy Magyarországon sokat használnak a szerből; szerinte a szerhasználat mögött az alapos szakmai megfontolások, az alternatív módszerek mellőzése és a vegyszerlobbi áll.
„Az Európában mért talajminták során kiderült, a glifozát-koncentráció több esetben elérte a 2 milligram per kilogrammos mértéket, ami ijesztően magas: mérgező a giliszták, a gombák, a baktériumok, és más fontos talajlakó élőlények számára” – tudtuk meg Simon Gergelytől, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjétől. A glifozát alkalmazásának hatására ún. szupergyomok jöhetnek létre, amiknek a kiirtására aztán egyre több vegyszert kell használni, így tovább nő a környezet terhelése.
Roszík ehhez hozzátette, az emésztőrendszerünkben élő, nélkülözhetetlen, emésztést segítő mirkoszervezetekre is hatással van a szer, számos betegség hátterében ennek az életközösségnek a sérülése áll. Tehát a glifozátnak igenis van hatása a szervezetünkre is, de az élelmiszeripar nem tudja megakadályozni, hogy gyomirtómentesek legyenek az ételek.
„Az élelmiszerlánc úgy működik, hogy mindenki felelős azért, amit hozzáad az adott termékhez: a pék a kenyérért, a tenyésztő a húsért, a gazda pedig zöldségért, és így tovább. A piac a lehető legkörültekintőbben jár el, annál viszont többet nem tud tenni, minthogy időről időre megvizsgálja az ételeit, ezért nem lehet azt megoldani, hogy ne kerüljön glifozát az élelmiszerekbe” – nyilatkozta lapunknak Szöllősi Réka, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.
És ha nem lenne?
A glifozát „jelenleg az egyetlen totális gyomirtó hatású növényvédő hatóanyag. Nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, amellyel a kiesését pótolni lehetne” – nyilatkozta az Agrárminisztérium. Petőházi Tamás szerint ráadásul a legegyszerűbben használható szabadforgalmú szer, amihez nem járnak megkötések. „Amióta vannak növényvédő szerek most érzem először azt, ha kivonnák a glifozátot a forgalomból, akkor nagy bajba kerülne az agrárium” – fogalmazott. Szöllősi úgy látja, az emberiségnek szembe kell nézni azzal, hogy a gyomirtószerek használata nélkülözhetetlen, hiszen a Földön lassan 8 milliárd ember fog élni, jelentős részük városokban, és az ő igényes fogyasztásukat nem lehet kielégíteni gyomirtószerek használata nélkül.
| ||
.jpg "Egy földműves permetez az észak-németországi Neuharlingersielben.")
Összefüggések
A Monsanto annak idején azért fejlesztette ki a glifozátot, mert ennek a gyomirtónak ellenállnak az ugyancsak a társaság által forgalmazott génmódosított növények (GMO). A vállalat így tudta elérni azt, hogy Észak-Amerikában – elsősorban az USA-ban – és Dél-Amerikában valósággal egyszerre tarolta le a mezőgazdasági és a gyomirtópiacot. Ugyanakkor az Európai Unión belül mindösszesen egy darab GMO-t – egy kukoricafajtát – lehet forgalmazni, a többiét törvény tiltja, például az ilyen tevékenység Magyarországon egyenesen alkotmányellenes. Az alaptörvény e pontjának kidolgozásában az akkori agrár- és környezetvédelmi minisztérium mellett a Greenpeace is segédkezett. „Egy patkány 90 napos etetési kísérletéből nem lehet humánegészségügyi következtetéseket levonni! A génmódosított növények nincsenek körültekintően kivizsgálva” – szögezte le a Magyar Narancsnak a szervezet GMO-szakértője, Rodics Katalin.
| Modern boszorkánykonyha A Monsanto a világ talán leggyűlöltebb társasága, nem véletlen, hogy a Bayer a felvásárlás után elhagyta annak nevét. A céget a múlt század elején alapították az USA-ban, és a negatív megítéléstől függetlenül a biotechnológia egyik úttörőjeként tartják számon. Első terméke a szacharin (édesítőszer) volt, amit eladott a Coca-Colának. 1940-ben a világ egyik legnagyobb műanyaggyártója lett, a vállalat kutatói részt vettek az atombomba kifejlesztéséhez szükséges Manhattan-tervben. 1993-ban megalkották a Celebrex gyulladásgátlót, ami miatt 2002-ben a cég gyógyszeripari részlegét megvásárolta a Pfizer. William S Knowles és Nojori Rjódzsi, a cég két kutatója kémiai Nobel-díjat kapott 2001-ben. A Monsanto az elmúlt években a génmódosított vetőmagjai (Roundup Ready), és a glifozát tartalmú gyomirtója (Roundup) miatt került a rivaldafénybe: az egész Roundup-divízió a 2010-es évek végén a társaság bevételének a feléért volt felelős. A vállalatról egyébként a közelmúltban kiderült, „hírszerző központot” tartott fent, hogy újságírókat járasson le, továbbá mélyen a zsebébe nyúlt, hogy a Google letolja a keresési felületén található, a cégről szóló negatív cikkeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint az ENSZ rákkutatási intézete (IARC) 2015-ben „valószínűleg rákkeltő anyagok” közé sorolta a glifozátot, 2017-ben viszont az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala (EPA) kijelentette, hogy nem rákkeltő és nincs más egészséget veszélyeztető hatása sem. A glifozát irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés során a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki. |
Venetianer Pál, az MTA kutatója szerint viszont bebizonyosodott, hogy a GMO-k nem károsak az egészségre, továbbá hatalmas hátrányt okoz az uniós mezőgazdaságnak, hogy e növények termesztése be vannak tiltva. „A technológiai rohamosan fejlődik, folyamatosan születnek meg a különböző profitábilis konstrukciók az Egyesült Államokban, amelyet nálunk nem lehet alkalmazni” –mondta. Szerinte a magyar alkotmány abszurditása, hogy egészségügyi okokra hivatkozik a GM-növények termesztésével kapcsolatban, miközben GM-termékeket forgalomba lehet hozni. „A világ szójatermesztésének a döntő része – több mint 80 százaléka – génmódosított. Magyarország és az unió is szójaimportra szorul, hiszen ez egy magas fehérjetartalmú takarmánynövény, a génmódosítatlan szója pedig jóval drágább, mint a génmódosított” – magyarázta.
Rodics szerint viszont éppen ezért nemcsak a GM-növényeket tartalmazó élelmiszereknél, hanem a GM-takarmánnyal etetett állati eredetű árucikkeknél is fel kellene tüntetni, hogy GMO-t tartalmaz.
| ||
.jpg "Móra Veronika, az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület tagja (j) petíciót olvas fel a Spanyol Királyság budapesti, VI. kerületi nagykövetsége előtt, ahol civilek tartottak demonstrációt Génmódosítás-mentes Spanyolországot! címmel a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezésében.")
Aranyrizs, nápolyi paradicsom
Venetianer Pál szerint egy adott egységnyi földterületen több növényt lehetne termelni, ha a GM-technológiákat elfogadnánk, ami a rohamosan növekvő létszámú emberiség számára a jövőben nélkülözhetetlen lesz, ráadásul vannak olyan népszerű gyümölcsök, zöldségek (papaja, banán, nápolyi paradicsom), amiket vírusfertőzés fenyeget, aminek komoly gazdasági hatása lehet a jövőben, viszont a GM-technológia alkalmazásával rezisztens fajokat tudnának előállítani a tudósok. Rodics Katalin szerint a génmódosított növények még nem bizonyítottak ezen a területen.
A kutató mondott egy speciális példát is: van egy GM-növény, az ún. aranyrizs, amelynek magasabb az A-vitamint tartalma a nem génmódosított rokonaihoz képest, így nagy hasznát lehet venni azokban a régiókban (Afrika, Ázsia), ahol nem jutnak megfelelő tápanyaghoz az emberek. Rodics Katalin szerint egy szál répában több A-vitamin van, mint az említett GM-növényben, ezen kívül több mint 90 ezer rizsfajta létezik, ezért „semmi szükség egy újabb GMO-ra”.
| ||
.jpg "Speciális helyiségben vizsgálják a kukorica tisztaságát. A vidékfejlesztési miniszter elrendelte az egész ország területén a forgalomba hozott vetőmagok fokozott ellenőrzését. A vizsgálatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) szakemberei a laboratóriumban végzik annak érdekében, hogy erősítsük hazánk GMO (genetikailag módosított élőlények) mentességét és megőrizzük a Magyarországon előállított vetőmagok hagyományos, kiváló minőségét.")
Derogációt kér a kormány
„Hazánk GMO-mentessége nemcsak az élelmiszerbiztonság fontos sarokköve, hanem komoly piaci lehetőség is. A GMO-mentes termékeink – így például a kiváló minőségű méz, csemegekukorica, bor, pálinka – jelenleg is a legfontosabb exportképes magyar termékek közé tartoznak. Fontos megjegyezni, ezen cikkek a világ piacain magasabb áron értékesíthetők a genetikailag módosított termékekhez viszonyítva” – tudtuk meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától.
A nyilatkozat némi magyarázatot ad arra, hogy miért fontos Magyarország és az Európai Unió GMO-mentessége. Jávor Benedek korábbi EP-képviselő szerint látszik, hogy nemcsak környezetvédelmi és egészségügyi hatásai lennének a tilalom feloldásának, hanem az agrárpiacot is torzítaná, ha globális biotechnológiai multik uralnák a mezőgazdaságot.
„A fenntartható, zöld struktúra a kis- és középvállalkozásokon, agroökológiai tevékenységen alapul, nem pedig a hatalmas, vegyszerezett élelmiszereken” – mondta. Így érthető, hogy miért érik civil és politikai támadások a glifozát tartalmú szereket Európa-szerte, hiszen ez az egyetlen olyan gyomirtó, aminek a GM-növények ellenállnak, és az esetleges betiltás még távolabb tartaná a génmódosított vetőmagot forgalmazó multikat – ezt az állítást több általunk megkérdezett szakértő is megalapozottnak találta.
Ugyanakkor a korábbi EP-képviselő szerint, amennyiben a kontinens döntéshozói hajlandóak lennének a génmódosított növények kérdését nyitva hagyni, akkor sem lenne lehetőség valós kockázatelemzéseken alapuló, szigorú szabályozásra, mert a „GMO-lobbi” azt szeretné, hogy minden GM-növénnyel szemben „nyíljon meg az út” az unióba, holott külön-külön kellene fölmérni őket, hiszen a technológiák és a termékek is eltérnek egymástól.
Jávor Benedek – akinek biológusként árnyaltabb az álláspontja a génmódosításról más zöldpolitikusokéhoz képest – szerint a magyar kabinet álláspontja követhetetlen ebben a kérdésben, hiszen aktívan lobbizik a glifozátos gyomirtót és génmódosított vetőmagot forgalmazó Bayer mellett: „A legfőbb szövetségese a biotechnológiával foglalkozó multiknak. Mindent megtesz a kormány azért, hogy az Európai Tanácsban a társaság számára megfelelő döntések szülessenek” – fogalmazott.
Szerinte az államvezetés nyakán maradt az alaptörvényben rögzített GMO-mentesség, mert amit a növényvédőszerekkel és a biotechnológiával kapcsolatban képvisel az Európai Unióban, az „homlokegyenest ellentétes” az alkotmányban megfogalmazott pontokkal. Beszédes tény, hogy a kormány – a vélt vagy valós népesedési kockázatok ellenére – már jelezte, ha az Európai Bizottság betiltaná a glifozátot, akkor 10 éves derogációt (a törvény hatálya alóli mentességet) kérne 500 000 hektárra, hogy továbbra is tudja alkalmazni a gyomirtószert a hazai mezőgazdaságban.
(Borítóképünkön: Tüntetők tiltakoznak a Monsanto amerikai mezőgazdasági és biotechnológiai óriásvállalat glifozátalapú Roundup nevű növényvédő szere európai uniós országokban való használatának meghosszabbítása miatt Brüsszelben 2017. október 25-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
_top_story_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=90bf276022841bdc6d7fb99c348893c8)
