A Brexitre utalhatott karácsonyi beszédében a brit uralkodó

  • narancs.hu
  • 2019. december 25.

Külpol

Az egykori európai ellenségek példájával hangsúlyozta a megbékélés fontosságát karácsonyi üzenetében a brit királynő.

Európa egykor ellenséges hatalmainak megbékélését méltatta szerdai karácsonyi üzenetében a brit uralkodó, ki nem mondott, de kevéssé burkolt utalással a brit társadalomban kialakult megosztottságra is.

Az életének 94., uralkodásának 68. esztendejében járó királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Néhány nappal korábban rögzített, felvételről sugárzott karácsonyi üzeneteit – más nyilvános megszólalásaival ellentétben – mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül.
II. Erzsébet királynő idei üzenetét az első holdutazás 50., illetve a normandiai partraszállás 75. évfordulójának méltatásával kezdte. Felidézte, hogy Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki az emberiség történetében először vetette meg lábát egy másik égitesten, a Hold felszínére lépve azt mondta sisakmikrofonjába, hogy "kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek".
A brit uralkodó a gondolatot továbbszőve kifejtette: az ilyen hatalmas ugrások is gyakran kis lépésekkel kezdődnek.

A normandiai partraszállás 75. évfordulóján, a megbékélés szellemében olyan országok vezetői tartottak közös, barátságos megemlékezést, amelyek korábban egymás esküdt ellenségei voltak. Ilyen kibékülések azonban ritkán történnek egyik napról a másikra, a bizalom újjáépítéséhez türelemre és időre van szükség, és ebben sokszor szintén csak kis lépésekkel lehet haladást elérni – hangsúlyozta a brit uralkodó.

Kiemelte: azzal, hogy az egykori ellenségek hajlandók voltak maguk mögött hagyni régi nézeteltéréseiket a közös haladás érdekében, a jelenlegi szabadság és demokrácia előtt tisztelegnek, amelynek kivívásáért annak idején oly nagy árat kellett fizetni.

II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében

II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében

 

II. Erzsébet királynő kijelentette: tanításaival és példamutatásával Krisztus is azt mutatta meg a világnak, hogy a hit és a remény jegyében megtett kis lépésekkel régre visszanyúló nézetkülönbségeket és mélyen gyökerező megosztottságokat is meg lehet oldani.

A brit uralkodó hozzátette: sokan ma is ezt az útmutatást követik, de ez az út nem mindig sima, sőt az idén nemegyszer "meglehetősen göröngyösnek" tűnhetett, ám kis lépésekkel is nagyon nagy eredményeket lehet elérni.

Krisztus sok-sok évvel ezelőtt megosztott világba érkezett, de a béke és a jóakarat üzenete a mai világra is érvényes, és időszerű emlékeztető arra, hogy milyen sok jó dolgot el lehet érni, ha az emberek félreteszik múltbeli nézeteltéréseiket, és a barátság, a megbékélés jegyében összefognak – fogalmazott karácsonyi üzenetében II. Erzsébet királynő.

"Az új évtized hajnalán érdemes megemlékezni arról, hogy sokszor nem a hatalmas ugrások, hanem a kis lépések eredményezik a legtartósabb változásokat" – mondta beszédének végén a brit uralkodó.

A királynő a brit alkotmányos monarchia szigorú protokollja alapján soha nem adhat hangot nyilvánosan személyes véleményének napi politikai kérdésekben, és idei karácsonyi beszédében egyszer sem említette a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) a folyamatát. Az elmúlt év legsúlyosabb és legmélyebben megosztó belpolitikai vitái mindazonáltal éppen a Brexit-folyamatot kísérték, és egybehangzó hírmagyarázatok szerint az uralkodó erre tett egyértelmű utalást szerdai karácsonyi üzenetében. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.