A Brexitre utalhatott karácsonyi beszédében a brit uralkodó

  • narancs.hu
  • 2019. december 25.

Külpol

Az egykori európai ellenségek példájával hangsúlyozta a megbékélés fontosságát karácsonyi üzenetében a brit királynő.

Európa egykor ellenséges hatalmainak megbékélését méltatta szerdai karácsonyi üzenetében a brit uralkodó, ki nem mondott, de kevéssé burkolt utalással a brit társadalomban kialakult megosztottságra is.

Az életének 94., uralkodásának 68. esztendejében járó királynő hagyományosan karácsony első napján szól az Egyesült Királyság és a zömmel egykori brit gyarmatokból álló Nemzetközösség népeihez. Néhány nappal korábban rögzített, felvételről sugárzott karácsonyi üzeneteit – más nyilvános megszólalásaival ellentétben – mindig maga írja, kormányzati beleszólás nélkül.
II. Erzsébet királynő idei üzenetét az első holdutazás 50., illetve a normandiai partraszállás 75. évfordulójának méltatásával kezdte. Felidézte, hogy Neil Armstrong amerikai űrhajós, aki az emberiség történetében először vetette meg lábát egy másik égitesten, a Hold felszínére lépve azt mondta sisakmikrofonjába, hogy "kis lépés egy embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek".
A brit uralkodó a gondolatot továbbszőve kifejtette: az ilyen hatalmas ugrások is gyakran kis lépésekkel kezdődnek.

A normandiai partraszállás 75. évfordulóján, a megbékélés szellemében olyan országok vezetői tartottak közös, barátságos megemlékezést, amelyek korábban egymás esküdt ellenségei voltak. Ilyen kibékülések azonban ritkán történnek egyik napról a másikra, a bizalom újjáépítéséhez türelemre és időre van szükség, és ebben sokszor szintén csak kis lépésekkel lehet haladást elérni – hangsúlyozta a brit uralkodó.

Kiemelte: azzal, hogy az egykori ellenségek hajlandók voltak maguk mögött hagyni régi nézeteltéréseiket a közös haladás érdekében, a jelenlegi szabadság és demokrácia előtt tisztelegnek, amelynek kivívásáért annak idején oly nagy árat kellett fizetni.

II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében

II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében

 

II. Erzsébet királynő kijelentette: tanításaival és példamutatásával Krisztus is azt mutatta meg a világnak, hogy a hit és a remény jegyében megtett kis lépésekkel régre visszanyúló nézetkülönbségeket és mélyen gyökerező megosztottságokat is meg lehet oldani.

A brit uralkodó hozzátette: sokan ma is ezt az útmutatást követik, de ez az út nem mindig sima, sőt az idén nemegyszer "meglehetősen göröngyösnek" tűnhetett, ám kis lépésekkel is nagyon nagy eredményeket lehet elérni.

Krisztus sok-sok évvel ezelőtt megosztott világba érkezett, de a béke és a jóakarat üzenete a mai világra is érvényes, és időszerű emlékeztető arra, hogy milyen sok jó dolgot el lehet érni, ha az emberek félreteszik múltbeli nézeteltéréseiket, és a barátság, a megbékélés jegyében összefognak – fogalmazott karácsonyi üzenetében II. Erzsébet királynő.

"Az új évtized hajnalán érdemes megemlékezni arról, hogy sokszor nem a hatalmas ugrások, hanem a kis lépések eredményezik a legtartósabb változásokat" – mondta beszédének végén a brit uralkodó.

A királynő a brit alkotmányos monarchia szigorú protokollja alapján soha nem adhat hangot nyilvánosan személyes véleményének napi politikai kérdésekben, és idei karácsonyi beszédében egyszer sem említette a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) a folyamatát. Az elmúlt év legsúlyosabb és legmélyebben megosztó belpolitikai vitái mindazonáltal éppen a Brexit-folyamatot kísérték, és egybehangzó hírmagyarázatok szerint az uralkodó erre tett egyértelmű utalást szerdai karácsonyi üzenetében. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.