„A mai nemzetközi biztonsági és békerendszer nem működik, Ukrajna erre tökéletes példa”

Külpol

Az orosz háborús bűnöket dokumentáló, és idén a Nobel-békedíjat is elnyerő ukrán Polgári Szabadságjogokért Központ vezetőjével, Olekszandra Matvijcsukkal Strasbourgban beszélgettünk a felelősségrevonás lehetőségeiről. 

Az emberi jogi aktivisták által 2007-ben alapított kijevi Polgári Szabadságjogokért Központ a működése kezdeti éveiben a demokrácia és a jogállam értékeiért állt ki Ukrajnában, a Krím 2014-es orosz annektálása, illetve Luhanszk és Donyeck régiók oroszpárti elszakadása óta azonban elsősorban ezeken a területeken dokumentálta a jogtalan bebörtönzéseket és más civilek elleni jogsértéseket. A szervezet Ukrajna 2022 februári megtámadása óta is folytatta a munkát, vezetője, a nemzetközi jogász Olekszandra Matvijcsuk elmondása szerint az azóta eltelt 9 hónapban több mint 27 ezer háborús bűncselekményt dokumentáltak, köztük kínzásokat, nemi erőszakot, deportálást, filtrációs táborokat.

A szervezet 2022-ben Nobel-békedíjat kapott (a belarusz emberi jogi aktivistával, Alesz Bjaljackival, illetve az orosz Memorial nevű emberi jogi szervezettel megosztva), Matvijcsuk a díj átvételekor egy új világrend, egy új nemzetközi biztonsági rendszer kialakítását sürgette. 

Olekszandra Matvijcsuk Strasbourgban egyike volt azoknak, akik az ukrán nép nevében átvették az Európai Parlament emberi jogi díját, a Szaharov-díjat, ennek kapcsán beszélgettünk vele a felelősségrevonás lehetőségeiről egy csoportos interjú keretében.

magyarnarancs.hu: A Polgári Szabadságjogokért Központ (Center for Civil Liberties) 2014 óta dokumentálja az oroszok által elkövetett háborús bűnöket a megszállt területeken. Van különbség a 2022. február 24-e előtt és után tapasztaltak között?

Olekszandra Matvijcsuk: Mi voltunk az első szervezet, amely ezzel foglalkozó csoportokat küldött a Krímbe, illetve a luhanszki és donyecki régiókba. A különbséget egy példával könnyű elmagyarázni. 2014-ben azt láttuk, hogy a terror taktikáját az aktív kisebbségek ellen használják a megszállt területeken, például olyan személyek ellen mint polgármesterek, papok, művészek, újságírók, emberi jogvédők. Az oroszok szándékosan alkalmazták velük szemben az emberrablásokat, szexuális erőszakot, kínzásokat, egyrészt hogy fizikailag likvidálják őket, vagy rávegyék őket, hogy hagyják el a régiót, másrészt hogy így küldjenek üzenetet az amúgy is passzívabb embereknek, hogy maradjanak nyugton. Ez az egész a terület ellenőrzésének egy eszköze is volt, és fel voltunk erre készülve, mert ez egy stratégia, amit mindig megismételnek.

De amikor megláttam a képeket Bucsából… már elnézést, de az nem politikai kivégzés volt, hanem az egész nép ellen irányuló terror.

A holttestek szanaszét hevertek az utcákon, ezeket az embereket nem azért ölték meg, mert vallási vezetők, művészek vagy önkéntesek voltak, hanem csak azért, mert az oroszok megtehették. Ez a kegyetlenség egy másik szintje.  

EP-140764B_Press_Seminar

 
Olekszandra Matvijcsuk
Fotó: European Union 2022 – EP/Alexis HAULOT
 

magyarnarancs.hu: Sokszor beszél arról, hogy az oroszok több százezer háborús bűnt követtek el Ukrajnában. Lehetséges megbüntetni a felelősöket, vagy akár csak egy igazságtételi bizottságot létrehozni ezekkel kapcsolatban?

OM: Lehetséges, ha változik a hozzáállásunk a háborús igazságszolgáltatáshoz. Jelenleg az a helyzet, hogy ha nagyon súlyos háborús bűnöket követnek is el, és vannak is nemzetközi mechanizmusok ezekre, akkor is csak bizonyos csoportokba tartozó bizonyos embereknek van esélye az igazságszolgáltatásra. Én hiszek abban, hogy minden egyes ember élete számít, és ha ezt kimondjuk, beleírjuk a nyilatkozatainkba, az alkotmányokba, akkor aszerint is kell cselekednünk. A 21. században élünk, olyan új, például digitális lehetőségekkel az emberi jogi jogsértések dokumentálására, amilyenekről 20 éve nem is álmodhattunk. De szükség van egy új igazságügyi felépítményre is, hogy a több százezer áldozatnak lehetősége legyen az igazságszolgáltatásra, és biztos vagyok benne, hogy a nemzetközi közösség segítségével ez lehetséges.

Ez azt jelenti, hogy ki kell dolgozni egy új, komplex igazságszolgáltatási stratégiát: hogy hogyan erősítjük meg a nemzeti bíróságokat, hogyan alkalmazzuk az egyetemes joghatóságot a különböző országokban, milyen új intézményeket hozunk létre, például közös nyomozócsoportokat, amik az EU-ban már esetenként működnek is. Meg kell vizsgálni azt is, hogy az igazságtételi és megbékélési bizottságok példáját hogyan lehet alkalmazni, mert sokaknak már az is nagyon fontos, hogy elmondhassák a történetüket és meghallgassák őket. Ez pedig fontos alapja lenne a jövőbeni nemzeti megbékélésnek, és mint korábban említettem, egy új kiegészítő mechanizmus létrehozásának, amely nem versenyezne a nemzetközi büntetőbírósággal, de segíthetne kitölteni az elszámoltathatósági hézagokat. Például úgy, hogy a nemzeti nyomozók és bírók nemzetköziekkel dolgoznak együtt. És ez nem csak Ukrajna számára lenne nélkülözhetetlen. Persze tesztelhetjük Ukrajna példáján, de a világ más részein is lehetne alkalmazni, ahol ugyanúgy sok ember szenved háborús bűnöktől.

magyarnarancs.hu: De ki felett tudna ítélkezni ez az új nemzetközi bíróság? Először el kellene fogni a bűnösöket. 

OM: Ez a leendő bíróság statútumán múlik. Létezik távolléti eljárás, embereket el lehet ítélni a távollétükben is a védelem minden garanciájával. Igazságszolgáltatásra van szükségünk, nem bosszúra, ezért egy olyan független és versengő bírósági eljárás kell, amely ha bűnösnek mond ki embereket, akkor a világon senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy a döntés szilárd bizonyítékokon alapszik. Most a Nemzetközi Büntetőbíróság viszont csak akkor folytathat eljárást, ha az illető fizikailag is jelen van, ez viszont valójában csak a bíróság statútumán múlik. De attól függetlenül, hogy milyen modell fog megvalósulni, biztos vagyok benne, hogy az elkövetőket előbb vagy utóbb el fogják számoltatni, mert a történelem meggyőzően bizonyította, hogy az autoriter rezsimek összeomlanak, a magukat érinthetetlennek gondoló vezetőiket pedig bíróság elé állítják.

magyarnarancs.hu: Ön szerint milyen szinten működhetne ez az új nemzetközi büntetőbíróság?

OM: Ha most az ukrán helyzetről beszélünk, akkor Ukrajna egy az agresszióval foglalkozó különleges bíróság gondolatát sürgeti. A modell az, hogy több ország létrehoz egy közös bíróságot, de szükség van egy nemzetközi szervezet jóváhagyására is. A legjobb erre az ENSZ, de erre most semmi esély, mert a Biztonsági Tanácsban Oroszország mindig meg fogja vétózni a döntést, az pedig hatalmas feladat, hogy a tagországok többségét meggyőzzük erről. De vannak más lehetőségek is, például létre lehetne hozni egy ilyen bíróságot az Európa Tanács vagy akár az Európai Unió keretén belül is. Ez is lehetséges.

magyarnarancs.hu: Egy ilyen bíróságnak lenne joghatósága az orosz háborús bűnök felett?

OM: Igen, a nemzetközi jog alapelve, hogy bizonyos bűnök, például amiket Oroszország is elkövetett, azok felett univerzális a joghatóság, mert olyan szörnyűek, hogy az egész nemzetközi közösség figyelmét igénylik, ugyanis nem csak egyes emberek életéről és házairól van szó, hanem az egész emberiségről. Az egyetemes joghatóságnak ezen elve alapján Németországban például már indítottunk ilyen ügyeket. De más országokban is van erre példa, Franciaország is több ügyet indított Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt. 

EP-142018A_PressConf_Sakharov

 
Olekszandra Matvijcsuk az Európai Parlamentben 
Fotó: European Union 2022 – EP/Philippe BUISSIN

magyarnarancs.hu: Ha jól értem, a nemzetközi büntetőjog mai rendszerével az az alapvető probléma, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában soha nem fogja támogatni egy vele kapcsolatos nemzetközi büntetőbíróság felállítását. Akkor valójában arról van szó, hogy valahogy ki kell kerülni az ENSZ-t és a Biztonsági Tanácsot?

OM: Ez jogos kérdés, ugyanis a mai nemzetközi biztonsági és békerendszer nem működik. Ukrajna erre tökéletes példa, az egész ENSZ-re épülő rendszer nem ad lehetőséget vagy eszközt ahhoz, hogy akár csak egyetlen embert is kiszabadítsak az orosz fogságból. A biztonsági és emberi jogi garanciák azon múlnak, hogy az illető egy olyan ország állampolgára-e, amelynek nagy katonai potenciálja van, vagy egy nagy katonai blokkhoz tartozik. Ez pedig egy nagyon veszélyes fejlemény, mert ezek szerint a világot az erő uralma irányítja és nem a jog. Át kell értékelnünk a rendszert, mert ha őszinték akarunk lenni, akkor

nincs béke- és biztonsági rendszerünk, és az a rendszer, amelyet a múlt században hoztak létre, már nem megfelelő a modern kihívásokhoz.

Úgyhogy radikálisan meg kell reformálni a nemzetközi biztonsági rendszert azért, hogy minden ország minden állampolgára részesüljön a biztonsági és emberi jogi garanciákból. És ez nem csak Ukrajnáról szól, hanem az egész világról. Első lépésként pedig ki kell zárni Oroszországot a Biztonsági Tanácsból az emberi jogok szisztematikus megsértéséért. 

magyarnarancs.hu: Ez az új nemzetközi biztonsági rendszer akár az ENSZ alapjain is fel tudna épülni?

OM: Többféle verzió lehetséges, és biztosan nem én vagyok az, aki meg fogja tudni jósolni a jövőt. Én csak egy olyan jövőt próbálok teremteni, amilyet szeretnénk, békével, jogállamisággal, az emberi jogok tiszteletben tartásával. De támaszkodhatunk a korábbi történelmi tapasztalatokra: amikor a Népszövetség már nem tudta teljesíteni a feladatát, és ez a világ számára is nyilvánvaló volt, megszűnt és új intézmények jöttek létre. Most ugyanez a helyzet, az intézményeknek reagálnia kell a mai kor kihívásaira. A II. világháború után létrejött mai biztonsági rendszerünk néhány országnak, a Biztonsági Tanács állandó tagjainak túl nagy hatalmat biztosít, és ez az architektúra már nem működik.

magyarnarancs.hu: Hogyan látja a jövőben Oroszország és Ukrajna viszonyát?

OM: Ez azon múlik, hogy hogyan és mikor fejeződik be a háború. De sajnos nem csak Putyinról van szó, ugyanis Oroszország többsége támogatta ezt a háborút. Putyin nem csak elnyomással és cenzúrával uralkodik, hanem egyfajta társadalmi szerződéssel is, amely az orosz dicsőségen alapszik. Sajnos sokan abban látják a dicsőségüket, hogy akár erőszakkal is, de visszaállítsák az egykori orosz birodalmat.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk