Élelmezésbiztonsági kérdésekről tárgyal Olaf Scholz német kancellár hivatalba lépése óta első afrikai körútján.
Scholz vasárnap indult a Szenegált, Nigert és Dél-Afrikát is magába foglaló háromnapos körútjára, amelynek egyik kiemelt témája lesz az ukrajnai háború gabonaexportra gyakorolt hatása, ami különösen Kelet-Afrika országaiban súlyosbítja az élelmezési válságot.
Rüdiger von Fritsch, Németország volt moszkvai nagykövete ezzel összefüggésben a Der Tagesspiegel című berlini lapnak vasárnap azt mondta, hogy szándékosan akar éhínséget előidézni a Közel-Keleten és Afrikában Vlagyimir Putyin orosz elnök, s migránsáradattal akarja destabilizálni Európát.
Számos afrikai ország azonban eddig nem ítélte el egyértelműen az orosz hadműveletet Ukrajnában. Mindemellett Scholz afrikai körútján a klímaváltozás, a járványok elleni küzdelem, és a helyi demokráciák erősítése is terítékre kerül.
Útja első állomásán, Szenegálban a német kancellár a nyugat-afrikai partok előtt található gázmező közös kiaknázásáról egyeztetett. Hozzátette, hogy a megbeszéléseket szakértői szinten tervezik folytatni.
A gázmezőben Mauritániának is van részesedése. Sajtójelentések szerint az üzemeltető BP mintegy 425 millió köbméterre becsüli a kiaknázható földgáz mennyiségét.
Scholz beszélt arról is, hogy Németország nap- és szélenergia kérdésében is erősebben együtt fog működni Szenegállal.
Macky Sall szenegáli államfő az ukrajnai konfliktusra utalva közölte, hogy az Afrikai Unió soros elnökének minőségében a következő hetekben látogatást készül tenni Kijevben és Moszkvában is, hogy párbeszédet szorgalmazzon a felek között.
"Nem kívánunk senkinek sem a pártjára állni a konfliktusban, viszont elég egyértelműen békét akarunk. Elítéljük az inváziót, de a feszültség oldásán, a tűzszünet és a párbeszéd érdekében fáradozunk... ez az afrikai álláspont" – tette hozzá Sall.
Szenegál az Afrikai Unió soros elnöke és meghívást kapott a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-csoport június végén Németországban megrendezendő tanácskozására.
