A német kormány kötelező női kvótát vezetne be az igazgatótanácsokban

  • narancs.hu
  • 2021. január 6.

Külpol

A tervezet szerint a tőzsdén jegyzett és munkavállalói képviseletet biztosító vállalkozások több mint három tagból álló vezetőségében legalább egy nőnek kell lennie.

A német kormány kötelező női kvótát vezetne be a nagyvállalatok igazgatótanácsában egy szerdán elfogadott törvényjavaslat alapján. 

A tervezet szerint a tőzsdén jegyzett és munkavállalói képviseletet biztosító vállalkozások több mint három tagból álló vezetőségében legalább egy nőnek kell lennie. A többségi alapon döntő cégeknél még szigorúbb a szabály: legalább egy nőt kell bevenni az elnökségbe, ha az több mint két tagból áll. A vállalatoknak a jövőben külön indoklást kell benyújtaniuk, ha nők nélkül akarják működtetni a vezetőséget és a felügyelőbizottságot. Emellett súlyosabb szankciókra lehet számítani, ha nem tesznek eleget a bejelentési kötelezettségnek.

A Nőket a Felügyelőbizottságokba (FidAR) nevű német szervezet tanulmánya szerint 73, a változás által érintett tőzsdei cégből 32 igazgatótanácsában jelenleg nincs egyetlen nő sem. Ez a vizsgált vállalatok csaknem 44 százaléka.

A felügyelőbizottságok esetében már bevezették a női kvótát: a kétezernél több alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében a felügyelőbizottság tagjainak 30 százaléka nő kell, hogy legyen. (MTI)

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.