Harari a Narancsnak: „Csalódás, hogy Magyarország és Lengyelország az LMBTQ-közösséget veszi célba”

Külpol

Játszhat-e Magyarország Brazília ellen, ha nincs globalizmus? Fake news-e a vallás? Milyen képlettel lehetett volna megtudni az igazságot Szájer Józsefről? Hatalmas Harari-interjú a friss Narancsban!

 

Hogyan fenyegeti a mesterséges intelligencia a demokráciát, és lehet-e valaha Magyarországnak mesterséges intelligencia a kormányfője? Ördögi alakok-e a Szilícium-völgy urai? Mit ígér Biden, és mit tett Trump? Mi a helyes fellépés a terrorizmussal szemben? És milyen képlettel lehetett volna megtudni az igazságot Szájer Józsefről?

Yuval Noah Harari történésszel, a Sapiens, a Homo Deus és a 21 lecke a 21. századra szerzőjével Köves Gábor készített interjút, amely a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő, első új évi számában olvasható.

Az alábbiákban a nyomtatott lapszámban nem olvasható részletek következnek.

 
Yuval Noah Harari
 

Magyar Narancs: A fake news kutatásban mely médiumok a napi forrásai?

Yuval Noah Harari: Az az igazság, hogy nem nagyom követem az aktuális napi híreket. Ha érdekel egy téma, inkább elolvasok egy hosszú könyvet, mintsem hogy átrágjam magam tucatnyi híren. A könyvek nagy valószínűséggel bővebb kontextust adnak. Ha elolvassa például Tim Wu The Attention Merchants című könyvét, rájön, hogy a fake news nem új jelenség, és hogy az információk eltorzítása régi keletű tevékenység.

Napi egyszer, talán kétszer is fontos követni a híreket, de ha ennél sűrűbben követed, az veszélyes rögeszmévé tud válni. És csak javasolni tudom mindenkinek, hogy hetente legalább néhány órára teljesen kapcsolja le magát a technológiai hálózatról, és ismerkedjen a saját elméje és teste közvetlen valóságával. Húsz éve minden nap két órán át a Vipassana meditációt gyakorlom és minden évben hosszú meditációs elvonulásra megyek egy-két hónapra. Ez nem a valóság elől való menekülés. Ez a valósággal való kapcsolatfelvétel. Naponta legalább két órán át a valóságot vizsgálom, míg a fennmaradó huszonkét órában e-mailek, tweetek és vicces macskás videók árasztanak el. Anélkül a tisztánlátás és összpontosítási képesség nélkül, amit e gyakorlat tesz lehetővé, egyetlen könyvemet se tudtam volna megírni.

MN: Lát reményt rá, hogy Biden elnökségével az álhírek visszaszorulnak?

YNH: Úgy nem lehet politikai hatalomra szert tenni, hogy csakis az igazat, a színtiszta igazat mondjuk el az embereknek. A politikusoknak olyan történetekkel kell előállniuk, amelyek arra ösztönzik az embereket, hogy rájuk szavazzanak. Ez a történet nem feltétlenül egyszerűbb vagy vonzóbb, mint a valóság. De jelentős különbségek vannak Trump és Biden között. Először is különbség van aközött, hogy nem mondjuk el a teljes igazságot, és aközött hogy arcátlan hazugságokat mondunk. Másodsorban pedig, és ez még fontosabb, nagyon is különböző vágyakhoz beszélnek. Biden egységet ígér, Trump a viszályt táplálta. Biden igazságosságot ígér, Trump a kiváltságokot részesítette előnyben. Obama nem azzal került hatalomra, hogy körbejárta Amerikát és az amerikaiak arcába vágta a faji megkülönböztetések kemény igazságait. Azért került hatalomra, mert igazságosabb Amerikát ígért, olyan Amerikát, ahol egy fekete férfi elnök lehet. Ez sok tekintetben fikció, ami sok csúnya igazságot elleplez az Egyesült Államokról, de inspiráló fikció, amely erőt ad az embereknek, hogy jobbá tegyék az Egyesült Államokat.

MN: Nemrég jelent meg magyarul is a Sapiens képregényfeldolgozásának első kötete. Elégedett Yuval Noah Hararival, a képregényfigurával?

YNH: Kezdetben hezitáltam, hogy képregényfiguraként magam is megjelenjek a graphic novelben. Végül beleegyeztem, azzal a feltétellel, hogy nem az én figurám fog mindent elmagyarázni. Úgyhogy számos más tudós is megjelenik rajtam kívül a rajzolt oldalakon. Fontos hangsúlyozni az üzenetet, hogy a tudomány együttműködésen alapuló erőfeszítés és hogy a tudósok néha különböző véleményen vannak. A nagy része annak, amit például archeológiáról, genetikáról és sok minden másról tudok, más tudósok munkájából származik.

Visszagondolva a graphic novel elkészítésére, ez volt a legszórakoztatóbb projekt, amin valaha is dolgoztam, nagyon boldog vagyok az eredménnyel. Egyszerre intellektuális és művészi kísérlet a történelemmondás különféle módozataira. Mint egy krimi, úgy meséljük el az egyik fejezetben, hogy az emberek hogyan irtották ki a különböző állatokat. Megalkottuk Lopez nyomozó fiktív alakját, aki beutazza a világot, hogy elkapja minden idők legmegátalkodottabb sorozatgyilkosait. Egy másik fejezetben az emberi evolúciót egy tévés valóságshow-ként ábrázoljuk, ahol a különböző fajok versenyeznek a túlélésért. A harmadik fejezet olyan, mint egy szuperhősös akciófilm. A mi szuperhősünk Doktor Fikció, aki azt az emberi szupererőt személyesíti meg, amely képessé tesz minket, hogy mindenféle mitológiákat találjunk ki és higgyünk is ezekben.

A graphic novel elkészítésének ötletét részben egy animációs sorozat, az Egyszer volt… az ember adta, amit gyerekként néztem a tévében. Egy francia sorozat volt, az emberi történelmet mesélte el. Ez a tévésorozat volt az egyik fő oka, hogy történész lett belőlem – nagyon mélyen hatott rám, hogy miként látom a történelmet.

A Yuval Noah Hararival készített nagyinterjú, amelyben szóba kerül a mesterséges intelligencia hatalma, Orbánék nacionalizmusa, a Szájer-botrány, a bécsi terrortámadás, az LMBTQ-emberek démonizálása, a Covid-19 krízis és a nagyhatalmak kudarca, Isten és Mark Zuckerberg is, a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható. A lap már digitálisan is előfizethető!

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.