A német külügyminisztérium nem érti a Petry-ügyben a magyar kormány kijelentéseit

  • narancs.hu
  • 2021. április 9.

Külpol

A német tárca határozottan elutasította a Gulyás Gergely által vont náci párhuzamot.

Nem érti a német külügyminisztérium a magyar kormány kijelentéseit a Petry-ügyben. Ezt közölte is a magyar féllel a német ügyvivő, miután behívatták a minisztériumba – közölte a tárca szóvivője a Reuters-szel.

Mint ismert, Petry Zsoltot azt követően bocsátották el a berlini Hertha BSC-től, hogy a Magyar Nemzetnek adott interjújában kritizálta Gulácsi Pétert, a magyar válogatott és az RB Leipzig kapusát, amiért kiállt a szivárványcsaládok mellett, valamint a bevándorlásról azt mondta, hogy emiatt lepték el bűnözők Európát. A klub szerint szavai nem feleltek meg az általuk vallott értékeknek, amik között ott van a sokszínűség, az esélyegyenlőség és a tolerancia is.

Az ügyet csütörtökön terelte diplomáciai síkra a magyar külügy, miután bekérették a német ügyvivőt.

Emellett Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón már egyenesen megkérdőjelezte Németország jogállamiságát, és arról beszélt, hogy „a XX. században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, a XXI.-ben is lenne.”

A német külügyminisztérium szóvivője határozottan elutasította a nemzetiszocialista vádakat, amiket Gulyás említett. Marcus Jung, a Hertha szóvivője csütörtökön bizarrnak nevezte Gulyás kijelentését, és ismét elmondta, hogy a klub „aktívan támogatja a társadalmi sokszínűséget, az egyenlőséget és a toleranciát”.

Ehhez képest Orbán Viktor pénteki rádióbeszédében arra a következtetésre jutott, hogy "a liberális politika ma Európában elnyomó politika, aki nem ért egyet a liberális véleménnyel, azt elnyomják, aki mégis hangot ad a véleményének, azt megbüntetik. Itt most állásvesztéssel büntettek valakit, aki nem az gondolja, amit helyesnek vélnek." Hozzátette, fontos, hogy egy magyar emberről van szó, Magyarország pedig azért harcol, hogy egy komoly és sikeres ország legyen, és akkor lesz az, ha követ bizonyos törvényeket, az egyik ilyen, hogy "egy magyar sincs egyedül, Petry Zsolt sincs egyedül". 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.