Szijjártó Biskekben: átad, nyilaz, leszólja a nyugati sajtót

  • narancs.hu
  • 2021. április 8.

Külpol

Sűrű napot tart a magyar külügy vezetője.

„Látom, hallom, nagy a felbuzdulás Ausztriában, mert a Magyar Televízió híradója kritizálni mert egy osztrák újságírót.” – kezdi csütörtök délutáni Facebook-bejegyzését a magyar külügyminiszter, Franziska Tschinderle, az osztrák Profil újságírójának esetére utalva. Tschinderle volt az, aki Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki budapesti találkozója után kérdéseket szeretett volna feltenni a formálódó új szélsőjobboldali európai parlamenti összefogással kapcsolatban. Erre azonban nem nyílt végül lehetősége, a magyar közmédia viszont külön anyagot szentelt az ügynek „Kérdésekkel provokált az újságíró” címen.

Szijjártó Péter egy erős kapcsolással Tschinderle ügye mellé rendelte az elmúlt napok labdarúgással kapcsolatos botrányát, Petry Zsolt kírúgását a berlini Hertha labdarúgócsapat kapusedzői posztjáról egy Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata miatt.

A Külügyminiszter erre a következőt írta: „Lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó- és véleménynyilvánításos képmutatás: a focista nyugodtan nyilatkozzon, ha szerinte a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstreammel szemben foglal állást családról és migrációról.”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Petry ügyét a magyar kormány igyekszik politikai szintre emelni, erről árulkodik, hogy Németország budapesti nagykövetségének ügyvivőjét hivatalába kérette csütörtök reggel Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára.

A Kirgizisztánban tartózkodó Szijjártó Péter minderre úgy reagált: „A liberális újságíró pedig nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, hiszen sajtószabadság van, de ha egy másik újságíró kritizálni meri (magyarul ő is elmondja a véleményét), akkor az támadás a sajtószabadság ellen. Hát, kedves Barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas....”

A külügyminiszter posztjához hozzáfűzte: „Egyébként néhány perccel a biskeki felszállás előtt felhívott osztrák kollégám és barátom, és mindezt neki is elmondtam.”

De Szijjártó nem csak a reptéren volt ilyen aktív, alig néhány órával korábban egy magyar technológiával készült víztisztító berendezést adott át a kirgiz hadsereg mobilkórháza részére, azt megelőzően egy hagyományos íjászbemutatón vett részt (és posztolt róla videót), még korábban pedig egy 5 milliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alap létrehozását jelentette be Ruszlan Kazakbajevvel, a Kirgiz Köztársaság külügyminiszterével együtt.

Szűz kéz🎯

Szűz kéz🎯

Posted by Szijjártó Péter on Thursday, April 8, 2021

Egy hete Orbán Viktor és Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnökének kezdeményezésére jött létre Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ – adta hírül Nagy István agrárminiszter. A magyar diplomácia továbbra is dübörög Keleten.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.