A Nemzeti Információs Központ (NIK) megállapította, nem hallgatták le az amerikaiak a magyar kormányt, a Pentagon-iratokként elhíresült, kiszivárgott titkos információk Magyarországot érintő megállapításai nem ilyen forrásból származnak – írja a hvg.hu.
A Rogán Antal minisztériuma által felügyelt szuper-titkosszolgálat jelentése, amely az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának április 19-i ülésén hangzott el, eddig minősített, vagyis titkosított adat volt, ám Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnökének kezdeményezésére a minősítést megszüntették, a bizottság pedig kedden délután a honlapján közzé is tette az ülésen bemutatott prezentációt.
Kísérőlevelében Kovács Zoltán András dandártábornok, a NIK főigazgatója rögzíti, három, Magyarországot érintő állítása volt a Pentagon-iratoknak, amelyeket egyébként az Egyesült Államokban közben vád alá helyezett 21 éves Jack Teixeira szivárogtatott ki, aki a titkos dokumentumokhoz a Massachusetts-i Légi Nemzeti Gárda tagjaként fért hozzá.
A dokumentumok három ponton tartalmaznak magyar vonatkozású állításokat:
- Az egyik dokumentum a szövetségesi együttműködés keretében jelöli Magyarországot, amely – a délkeleti zászlóalj harccsoport részeként – teljesíti vállalt szövetségesi feladatait.
- A „Szigorúan titkos!” minősítésű jelentésben szereplő „Bizalmas!” minősítésű információ szerint „a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor február 22-én egy politikai stratégiai ülésen az Egyesült Államokat jelölte meg pártja első három ellenfele egyikeként”.
- „A Horvát Fegyveres Erők 14 darab Mi-8 HP típusú helikopter szállítását tervezik Ukrajnába idén márciusban, melyből 7 már jelenleg is bevetésre kész. Az ukrán pilóták a helikoptereket a magyar légtéren keresztül tervezik szállítani”.
A Pentagon-iratokban szereplő második állításnak az apropóján terjedt el a nemzetközi sajtóban, hogy az amerikaiak lehallgathattak magyar vezetőket, ám ezt a NIK-főigazgató ebben a most nyilvánosságra hozott jelentésben egyértelműen cáfolja. A magyar vonatkozású állítások kapcsán Kovács Zoltán András azt az összegző megállapítást tette, hogy „az eddig ismertté vált dokumentumok alapján közvetlen magyar érdeksérelem nem merült fel, azonban a szivárogtatásból következő és az egész szövetségi rendszert érintő biztonsági kihívások Magyarországra is kihatnak”.
