A Trump-kormányzat és az izraeli–arab viszony normalizálása

A próféta szól

  • Gadó János
  • 2021. február 10.

Külpol

Tavaly szeptemberben kapcsolataik rendezéséről írt alá egyezményt Izrael és két Öböl menti kisállam. A Trump-kormányzat kevés nemzetközi sikereinek egyike volt ez. A történelmi kiegyezés csendestársa Szaúd-Arábia volt, és azóta több muszlim többségű állam is bejelentkezett.

Az iszlám és a zsidó vallás közösnek tekintett prófétájáról elnevezett Ábrahám-egyezményeket a Fehér Ház kertjében, ünnepélyes külsőségek között írták alá Izrael, az Egyesült Államok, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein politikusai. Ennek értelmében Izrael és a két arab állam teljes körű diplomáciai kapcsolatokat létesített.

Az aláírás után nem sokkal elindultak az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Izrael közötti légi járatok; idén január közepéig 66 ezer izraeli turista látogatott Dubajba. A helyiek ámulatára még ortodox zsidó esküvőt is tartottak itt, ami a járványügyi megszorítások miatt Izraelben nem volt lehetséges. (Ellenkező irányba a dubaji turisták száma elenyésző lehetett.) Az izraeli sajtó el is marasztalta a harsány turistákat – pedig a mohóság érthető, hiszen az izraeliek csupa arab országtól körülvéve élnek, de eddig egyikben sem látták őket szívesen. Kevésbé feltűnően, de ugyanilyen elszántan igyekeznek kihasználni a lehetőséget az üzletemberek, akik az Emírségeket hídfőállásnak tekintik a többi Öböl menti ország irányába.

Mindennek politikai jelentősége a hajdani egyiptomi–izraeli békekötéssel (1979) vetekszik. Akkor sikerült kiütni az első téglát az Izrael-ellenes arab egységfront falából – s ezzel az Izraelt fenyegető katonai nyomás jelentősen csökkent. Ám ez mindig „hideg béke” maradt: a katonai fenyegetés megszűnt, de a nagykövetcserén kívül egyéb kapcsolatok nem létesültek. A vezetésnek tudomásul kellett vennie, hogy az egyiptomi társadalomnak ez is sok, a békekötő Szadat elnök rövidesen merénylet áldozata lett. Az emberek semmi kapcsolatot nem akartak a zsidókkal. 2000-ben az egyiptomi slágerlista élén a Gyűlölöm Izraelt című dal végzett. Hasonló sorsra jutott az 1994-ben megkötött békeszerződés Jordániával: a háborús veszély megszűntén túl további közeledés nem történt, a határok zárva maradtak. (Nem reklámozott biztonsági együttműködés az iszlamisták ellen – ilyesmi előfordult.)

A fentiekhez képest az Ábrahám-egyezmények abban hoztak áttörést, hogy nemcsak diplomaták és terrorelhárítók, hanem az egyszerű emberek is találkozhatnak egymással. Egy izraelinek a nem túl távoli Kairó vagy Amman ma is olyan messze van, mint az átlag magyarnak Párizs vagy London a 60-as években. A különbség csupán annyi, hogy most nem a kiengedés, hanem a beengedés jelent problémát. Az Ábrahám-egyezmények ennek a hatalmas mentális távolságnak a fokozatos leküzdésével kecsegtetnek. „Peace, security, prosperity” – olvasható a dokumentum bevezetőjében. A harmadikról az arab–izraeli kapcsolatokban mindeddig szó sem lehetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.