Börtönnel büntetné a románellenes megnyilvánulásokat és szervezkedéseket az a törvénytervezet, amit a Traian Băsescu volt államfő Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) dolgozott ki, és amely támogatói között több más párt, köztük a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói is megtalálhatók.
A kezdeményezők szerint a tervezetet annak a törvénynek a mintájára dolgozták ki, amit az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében fogadott el nemrég a román parlament. A törvény három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak pénzelését.
A törvénytervezet románellenesnek nevez minden olyan gesztust és kifejezést, amit a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szembeni gyűlölet vezérel. Románellenes szervezetnek tekintik azokat az ideiglenes vagy állandó jelleggel, legalább három ember által létrehozott csoportokat, amelyek románellenes eszméket, nézeteket és elméleteket népszerűsítenek. Románellenes jelképeknek azokat a zászlókat, jelvényeket, egyenruhákat, jelszavakat, köszönési formákat nevezik, amelyek a románellenességet terjesztik.
Az indoklás az egyre terjedő románellenességre a pejoratív értelemben használt „vlah”, „oláh” megnevezést, a „buta”, „faragatlan” jelzőt, a román nép „cigányokként” történő, megbélyegző szándékú emlegetését hozza fel példaként.
Az előterjesztők szerint a románellenesség történelmi gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, amikor Erdély „kiváltságos” nemzetei – a magyarok, szászok és székelyek – „megtűrt” népként tekintettek a románokra, de úgy vélik: a románokkal szembeni gyűlölet ma is tetten érhető az autonóm – saját jelképekkel, fővárossal, etnikai határokkal rendelkező – Székelyföld eszméjét hirdető, „államellenes”, „szakadár”, „sovén” erdélyi megemlékezéseken és egyéb rendezvényeken.
Románellenes szervezetekre példaként a magyarországi, Erdélyben is híveket toborzó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM) és a Magyar Gárdát hozták fel, amiknek az „irredenta” akcióit a román kormány szerint a Hargita megyei tanács is támogatja. A kétkamarás parlament szenátusánál bejegyzett törvénytervezetet a kormányon lévő PSD 9, illetve az ellenzékben politizáló PMP 14, a PNL 14 és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 2 törvényhozója írta alá kezdeményezőként.
(MTI)
