Interjú

„A térségben elindul a dominó”

Cristian Pîrvulescu politikai elemző a román politikai újhullámról

  • Parászka Boróka
  • 2021.01.27 21:00

Külpol

Románia azon kelet-közép-európai államok közé tartozik, amelyek ellenállnak az illiberalizmusnak: a demokrácia tartja magát, de inog a magát liberálisnak mondó kormány. Közben az országban egyre erősebb a vallási fanatizmus, illetve lanyhul a korrupcióellenes harc, de a feltörekvő román középosztály mégis merész politikai reményeket dédelget.

Magyar Narancs: Románia e pillanatban demokratikusabb országnak látszik Magyarországnál. Valóban az?

Cristian Pîrvulescu: Ez tény, Romániában liberális demokrácia van, míg Magyarország illiberális állam. Ez azonban a magyar választók többségének a választása. Hogy Románia ellenállt az illiberális hullámnak, az leginkább a 2014-ben megválasztott államelnök, Klaus Iohannis érdeme. Ő egyértelmű liberális-demokrata programot képvisel, emiatt többször megpróbálták felfüggeszteni, eltávolítani a politikai életből. Ugyanolyan eszközökkel, mint amilyenekkel Orbán Viktor számolta fel az ellenzékét. Ilyen kísérlet volt Romániában a 2018-as, egynemű párok házasságáról, a „tradicionális család” fogalmáról rendezett népszavazás, amely meg is mutatta, mennyire megosztott a román társadalom. A 2020-as parlamenti választásokon pedig az vált láthatóvá – elsősorban az alacsony részvétel miatt –, hogy itt is számolnunk kell a fasisztoid, rasszista politikai erőkkel. Igaz, a román szélsőségesek még így sem összehasonlíthatóak azokkal, akik a magyar közéletben mozognak. A magyar szélsőjobboldal exponenciálisan erősödött, amióta Orbán hatalmon van. Mint tusványosi résztvevő, ezt magam is tapasztaltam az elmúlt tíz évben: nemcsak a szervezők, de maga a közönség is változott az évek során. Beértek a Budapestről Erdélybe érkező eszmék, ezt tavaly a hírhedt ditrói botrány idején tapasztaltuk, amikor a falubeliek három Srí Lanka-i vendégmunkás pék ellen lázadtak fel. A magyar civil szféra az ilyesmire bénultan reagál. A román is tele van előítéletekkel, nacionalizmussal. Ha ez 2010-ben történt volna, sokkal hevesebb lett volna a reakció. Romániá­ra is jellemző egyfajta zsibbadtság. Fogalmazzunk úgy, hogy nálunk még van civil szféra, és van egy úgynevezett „uncivil civil society”, egy nem polgári polgári közösség, amelynek tagjai közé szélsőségesek férkőztek, és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a liberális demokrácia működését.

MN: Most egy 9 százalékos szélsőjobboldali párt ül a román törvényhozásban. Napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) egy fantompárt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hozott létre, hogy így szippantsa el a nacionalizmusra hajló szociáldemokraták szavazóit.

CP: Épp ellenkezőleg! Az ezredforduló után alakult ki az a praxis, amelyben a PSD (Szociáldemokrata Párt) arra használja a szélsőjobbot, hogy legitimálja önmagát. Ne felejtse el, hogy Orbán Viktor szövetségesei nem a Nemzeti Liberálisok voltak Romániában, hanem a szociáldemokraták. Ahányszor a magyar külügyminiszter Bukarestbe látogatott, annyiszor tárgyalt a parlament akkori elnökével, Liviu Dragneával. A szociáldemokraták súlyos ideológiai problémákkal küzdenek, az AUR-t is elfogadhatónak tartják, és az a vörös vonal, amit a nyugati demokráciában látunk, az nálunk nem létezik. Itt a szociáldemokraták szövetkeznek a szélsőjobbal. Tavaly az unióellenes jelszavakkal az AUR mozgósította a korábbi PSD-szavazókat. A mozgósításból kivette a részét az ortodox egyház radikális része, Erdélyben pedig a pünkösdista hálózatok dolgoztak ezen. Azok szavaztak tavaly a szélsőjobbra, akiket a családról szóló 2018-as népszavazás alatt is mozgósítottak. A szélsőjobbosok azért értek el 9 százalékot, mert a járvány miatt alacsony volt a részvétel.

MN: Mennyire van meghatározó szerepe ma Romániában a magyarellenességnek? Klaus Iohannisnak is volt több magyarellenes nyilatkozata az elmúlt években.

CP: Valóban volt néhány kevésbé szerencsés megszólalása. Ne feledkezzünk meg a történelmi kontextusról, az erdélyi magyar és szász/sváb kisebbség között sosem volt felhőtlen a viszony. De tisztázzuk: ezek RMDSZ- és nem magyarellenes nyilatkozatok voltak. Miután Markó Béla lemondott az elnökségről, az RMDSZ 2012–2013 környékén, Kelemen Hunor vezetésével, szoros kapcsolatot alakított ki Orbán Viktorral. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Kelemen szélsőséges, csak azt, hogy pragmatikus politikus, aki jóban akar lenni a budapesti hatalommal, a budapesti kormánynak pedig nincs túl sok köze a demokráciához. Ebben a kontextusban kell vizsgálni Iohannis lépéseit. Az RMDSZ sokáig masszívan támogatta a szociáldemokratákat, és a jogállamisággal ellentétes szociáldemokrata intézkedéseket. A járvány ideje alatt is a PSD mellett léptek fel, és a megelőző intézkedések korlátozását szorgalmazták. A liberálisok meg is fizettek azért, mert ők viszont vállalták és bevezették a járványellenes intézkedéseket. Iohannis nyilatkozatai ezért tűnhettek magyarellenesnek – meggyőződésem, hogy mára már megbánta, és utólag másképp fogalmazott volna. Van magyarellenesség Romániában, de nem Klaus Iohannis képviseli azt, hanem a fasiszták. Emlékezzen vissza arra, hogy az AUR vezetője, George Simion 2020 elején az Úz-völgyi katonatemető ürügyén indított kampányt, és ebben a PSD televíziós csatornái támogatták. Ez a magyarellenesség pedig Ceauşescu és Vadim Tudor örökségéből táplálkozik.

 
Cristian Pîrvulescu
 

MN: A román kormány most két liberális pártból, a PNL-ből és az USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség), valamint épp az RMDSZ-ből áll. Milyen kormányzás lesz ebből?

CP: Nem az RMDSZ-szel lesz itt gond, hanem a PNL és az USR közötti viszonnyal – amikor az RMDSZ bekerül a kormánykoalícióba, akkor lojálisan viselkedik. Egy erős miniszterelnök az USR számára gondot jelentene. Florin Ciţu politikai értelemben nem erős miniszterelnök, még nem az. Az USR-nek nincsenek kormányzati és önkormányzati tapasztalatai, de elképesztően nagyok az ambíciói, különösen a következő választásokkal kapcsolatban, ezért nagyon bizonytalan a koalíció jövője, akár fel is bomolhat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk