Interjú

„A térségben elindul a dominó”

Cristian Pîrvulescu politikai elemző a román politikai újhullámról

  • Parászka Boróka
  • 2021. január 27.

Külpol

Románia azon kelet-közép-európai államok közé tartozik, amelyek ellenállnak az illiberalizmusnak: a demokrácia tartja magát, de inog a magát liberálisnak mondó kormány. Közben az országban egyre erősebb a vallási fanatizmus, illetve lanyhul a korrupcióellenes harc, de a feltörekvő román középosztály mégis merész politikai reményeket dédelget.

Magyar Narancs: Románia e pillanatban demokratikusabb országnak látszik Magyarországnál. Valóban az?

Cristian Pîrvulescu: Ez tény, Romániában liberális demokrácia van, míg Magyarország illiberális állam. Ez azonban a magyar választók többségének a választása. Hogy Románia ellenállt az illiberális hullámnak, az leginkább a 2014-ben megválasztott államelnök, Klaus Iohannis érdeme. Ő egyértelmű liberális-demokrata programot képvisel, emiatt többször megpróbálták felfüggeszteni, eltávolítani a politikai életből. Ugyanolyan eszközökkel, mint amilyenekkel Orbán Viktor számolta fel az ellenzékét. Ilyen kísérlet volt Romániában a 2018-as, egynemű párok házasságáról, a „tradicionális család” fogalmáról rendezett népszavazás, amely meg is mutatta, mennyire megosztott a román társadalom. A 2020-as parlamenti választásokon pedig az vált láthatóvá – elsősorban az alacsony részvétel miatt –, hogy itt is számolnunk kell a fasisztoid, rasszista politikai erőkkel. Igaz, a román szélsőségesek még így sem összehasonlíthatóak azokkal, akik a magyar közéletben mozognak. A magyar szélsőjobboldal exponenciálisan erősödött, amióta Orbán hatalmon van. Mint tusványosi résztvevő, ezt magam is tapasztaltam az elmúlt tíz évben: nemcsak a szervezők, de maga a közönség is változott az évek során. Beértek a Budapestről Erdélybe érkező eszmék, ezt tavaly a hírhedt ditrói botrány idején tapasztaltuk, amikor a falubeliek három Srí Lanka-i vendégmunkás pék ellen lázadtak fel. A magyar civil szféra az ilyesmire bénultan reagál. A román is tele van előítéletekkel, nacionalizmussal. Ha ez 2010-ben történt volna, sokkal hevesebb lett volna a reakció. Romániá­ra is jellemző egyfajta zsibbadtság. Fogalmazzunk úgy, hogy nálunk még van civil szféra, és van egy úgynevezett „uncivil civil society”, egy nem polgári polgári közösség, amelynek tagjai közé szélsőségesek férkőztek, és mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a liberális demokrácia működését.

MN: Most egy 9 százalékos szélsőjobboldali párt ül a román törvényhozásban. Napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) egy fantompárt, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hozott létre, hogy így szippantsa el a nacionalizmusra hajló szociáldemokraták szavazóit.

CP: Épp ellenkezőleg! Az ezredforduló után alakult ki az a praxis, amelyben a PSD (Szociáldemokrata Párt) arra használja a szélsőjobbot, hogy legitimálja önmagát. Ne felejtse el, hogy Orbán Viktor szövetségesei nem a Nemzeti Liberálisok voltak Romániában, hanem a szociáldemokraták. Ahányszor a magyar külügyminiszter Bukarestbe látogatott, annyiszor tárgyalt a parlament akkori elnökével, Liviu Dragneával. A szociáldemokraták súlyos ideológiai problémákkal küzdenek, az AUR-t is elfogadhatónak tartják, és az a vörös vonal, amit a nyugati demokráciában látunk, az nálunk nem létezik. Itt a szociáldemokraták szövetkeznek a szélsőjobbal. Tavaly az unióellenes jelszavakkal az AUR mozgósította a korábbi PSD-szavazókat. A mozgósításból kivette a részét az ortodox egyház radikális része, Erdélyben pedig a pünkösdista hálózatok dolgoztak ezen. Azok szavaztak tavaly a szélsőjobbra, akiket a családról szóló 2018-as népszavazás alatt is mozgósítottak. A szélsőjobbosok azért értek el 9 százalékot, mert a járvány miatt alacsony volt a részvétel.

MN: Mennyire van meghatározó szerepe ma Romániában a magyarellenességnek? Klaus Iohannisnak is volt több magyarellenes nyilatkozata az elmúlt években.

CP: Valóban volt néhány kevésbé szerencsés megszólalása. Ne feledkezzünk meg a történelmi kontextusról, az erdélyi magyar és szász/sváb kisebbség között sosem volt felhőtlen a viszony. De tisztázzuk: ezek RMDSZ- és nem magyarellenes nyilatkozatok voltak. Miután Markó Béla lemondott az elnökségről, az RMDSZ 2012–2013 környékén, Kelemen Hunor vezetésével, szoros kapcsolatot alakított ki Orbán Viktorral. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy Kelemen szélsőséges, csak azt, hogy pragmatikus politikus, aki jóban akar lenni a budapesti hatalommal, a budapesti kormánynak pedig nincs túl sok köze a demokráciához. Ebben a kontextusban kell vizsgálni Iohannis lépéseit. Az RMDSZ sokáig masszívan támogatta a szociáldemokratákat, és a jogállamisággal ellentétes szociáldemokrata intézkedéseket. A járvány ideje alatt is a PSD mellett léptek fel, és a megelőző intézkedések korlátozását szorgalmazták. A liberálisok meg is fizettek azért, mert ők viszont vállalták és bevezették a járványellenes intézkedéseket. Iohannis nyilatkozatai ezért tűnhettek magyarellenesnek – meggyőződésem, hogy mára már megbánta, és utólag másképp fogalmazott volna. Van magyarellenesség Romániában, de nem Klaus Iohannis képviseli azt, hanem a fasiszták. Emlékezzen vissza arra, hogy az AUR vezetője, George Simion 2020 elején az Úz-völgyi katonatemető ürügyén indított kampányt, és ebben a PSD televíziós csatornái támogatták. Ez a magyarellenesség pedig Ceauşescu és Vadim Tudor örökségéből táplálkozik.

 
Cristian Pîrvulescu
 

MN: A román kormány most két liberális pártból, a PNL-ből és az USR-ből (Mentsétek meg Romániát Szövetség), valamint épp az RMDSZ-ből áll. Milyen kormányzás lesz ebből?

CP: Nem az RMDSZ-szel lesz itt gond, hanem a PNL és az USR közötti viszonnyal – amikor az RMDSZ bekerül a kormánykoalícióba, akkor lojálisan viselkedik. Egy erős miniszterelnök az USR számára gondot jelentene. Florin Ciţu politikai értelemben nem erős miniszterelnök, még nem az. Az USR-nek nincsenek kormányzati és önkormányzati tapasztalatai, de elképesztően nagyok az ambíciói, különösen a következő választásokkal kapcsolatban, ezért nagyon bizonytalan a koalíció jövője, akár fel is bomolhat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.