A törökországi kurdbarát párt volt társelnöke egy hete vesztette el eszméletét a börtönben, de azóta sem vitték kórházba

  • narancs.hu
  • 2019. december 2.

Külpol

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábban már elmarasztalta Törökországot a politikus jogszerűtlen fogva tartása miatt.

A törökországi kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) volt társelnöke, Selahattin Demirtas a napokban elvesztette az eszméletét az edirnei börtönben, de nem szállították kórházba – hivatkozik az MTI a politikus lánytestvére, Aygül Demirtas hétfői Twitter-bejegyzésére.

FRISSÍTÉS: Az edirnei főügyészség később  azt közölte, hogy Selahattin Demirtast a nap folyamán kórházba szállították.

Aygül Demirtas, aki egyben a politikus ügyvédje is, mikroblog-bejegyzéseiben arról számolt be, hogy fivére november 26-án vesztette eszméletét. Beszámolója szerint testvére hosszú ideig tartó tudatvesztéséhez mellkasi fájdalom és nehéz légzés vezetett. Elsősegélyt cellatársa, Abdullah Zeydan nyújtott neki.

Az ügyvédnő szerint, bár a rosszullétet követően mentőt hívtak, de csak elektrokardiográffal (EKG) vizsgálták meg testvérét. Hangsúlyozta: Selahattin Demirtas sürgősségi ellátás helyett átfogó kórházi kezelést kért, aminek a szükségességét a börtönorvos is megerősítette, mondván, a politikust kardiológusnak, neurológusnak és gasztroenterológusnak is látnia kell.

Selahattin Demirtast védő ügyvédek azonnali kórházba szállítást kérelmezték, azonban ez hét nap elteltével sem történt meg. Az ügyvédnő úgy vélte, hogy ez egy ilyen jelentős egészségügyi probléma esetén azt jelenti, védencét életveszélyes állapotban tartják.

A 46 éves Selahattin Demirtast 2016 novembere óta tartják fogva "terrorszervezet vezetésének, terrorista propaganda terjesztésének, valamint bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtás" vádjával. Számos más, szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene, s amennyiben a fő perben bűnösnek találják, akár 142 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) korábban már elmarasztalta Törökországot Selahattin Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt.

Erdogan szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a terrorizmust támogatja

Mindezt azért, mert az EJEB elmarasztalta Törökországot Selahattin Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt. A terrorizmus támogatását jelenti Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint az, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Törökországot a kurdbarát párt egyik korábbi társelnöke, Selahattin Demirtas jogszerűtlen fogva tartása miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.