Amerika figyelmeztette Izraelt, hogy nem vesz részt semmiféle Irán elleni megtorló támadásban

  • narancs.hu
  • 2024. április 15.

Külpol

De továbbra is megvédi Izraelt.

Egy magas rangú amerikai kormányzati tisztviselő vasárnap újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy

Joe Biden azt javasolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy "nagyon alaposan gondolja át", hogyan válaszolnak erői a példátlan akcióra, amely Irán első közvetlen támadása volt az ország ellen

írjaBBC. A tisztviselő hozzátette, hogy a Biden-kormányzat szerint Izrael "jött ki jobban" abból a támadásból, amely akkor kezdődött, amikor magas rangú iráni katonai vezetőket öltek meg egy iráni konzuli épületnél Szíriában. Az iráni megtorló akció folyamán indított rakéták, drónok és robotrepülőgépek mintegy 99 százalékát lelőtték vagy elfogták – amit amerikai tisztviselők az Iránnal szembeni izraeli katonai fölény jeleként emlegetnek. Az amerikai repülőgépek és hadihajók a támadás idején több mint 80 Izrael felé tartó drónt és legalább hat ballisztikus rakétát lőttek le. Ezek között hét drónt és egy ballisztikus rakétát még azelőtt sikerült semlegesíteniük, hogy azokat kilőtték volna Jemenből.

John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő vasárnap kijelentette, hogy

Washington továbbra is kerülni kívánja a konfliktus kiszélesítését és ezt diplomáciai csatornákon keresztül Teheránnak is megüzenték.

Kriby szerint az USA továbbra is megvédi Izraelt, de kizárt, hogy részt vegyen bármilyen izraeli válaszlépésben

Ám nem mindenki osztja ezt az álláspontot az amerikai törvényhozók közül. Helytelennek tartotta például Kirby deeszkalációra vonatkozó megjegyzéseit Mike Turner ohiói republikánus képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke is, aki szerint a konfliktus már most is eszkalálódik, és a kormánynak reagálnia kell.

John Bolton, Donald Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak csatlakoznia kellene Izraelhez, ha az úgy dönt, hogy megtorló támadást indít Irán nukleáris programja ellen.

Mike Johnson, a képviselőház elnöke az Irán által Izrael ellen elkövetett támadás után kijelentette, hogy a testület "újra megpróbálja" elfogadni az Izraelnek nyújtott katonai támogatást. A korábbi kísérletek, hogy több segélyt küldjenek Izraelnek, megrekedtek a demokrata pártiak azon követelései miatt, hogy a segélycsomagnak tartalmaznia kellene a Tajvannak és Ukrajnának nyújtott támogatást is.

Mick Mulroy, a Közel-Keletért felelős korábbi védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek azt mondta, hogy az Izraelnek szánt segélyt "késedelem nélkül" el kell fogadni. "Ha nem lenne az amerikai biztonsági támogatás, akkor egy nagyobb regionális háborúval nézhetnénk szembe" – mondta. "Ez, valamint az Ukrajnának és Tajvannak nyújtott támogatás nemzetbiztonsági érdekünk. Ez nem jótékonyság. Ez az amerikai nemzetvédelem része."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.