Korrupciós vádak kormányközeli személyek ellen

Amerika üzen Orbánnak

  • Rényi Pál Dániel
  • 2014. november 23.

Külpol

Kormányközeli magánszemélyek beutazási tilalmát rendelte el az amerikai külügyminisztérium – adta hírül pénteken az USA budapesti nagykövetsége. Amerika nem akart nyílt diplomáciai hadviselésbe kezdeni, de az érintettek végül kikényszerítették.

Múlt csütörtökön fura írás jelent meg a Napi Gazdaság (NG) üzleti napilap honlapján, amely több mint egy éve a kormányhoz több szálon kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában van. A cikk állítása szerint jelenleg adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon több amerikai érdekeltségbe tartozó intézménnyel és céggel szemben. Az igazán érdekes az, hogy az NG már az ügy következményeit is látni vélte. A lap csütörtöki információi szerint ugyanis az amerikai diplomácia várhatóan azzal reagál majd a hírre, hogy „a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek az Egyesült Államokba való beutazását nem engedélyezi”. Az amerikai nagykövetség azonnal reagált: azt írták, nem tudnak semmilyen Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen folytatott NAV-vizsgálatról, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor ilyen vizsgálat következményeként. Ezzel egy időben viszont közölték azt is, hogy az amerikai külügyminisztérium „korrupcióra, illetve korrupcióból történő haszonszerzésre vonatkozó hiteles információk alapján” egyes magánszemélyektől valóban megvonta az Egyesült Államok területére való belépés jogát.

André Goodfriend ideiglenes követségi ügyvivő a közlemény kiadását követően többször megerősítette: „tíznél kevesebb” kormányzati tisztségviselő, illetve aktív kormányzati kapcsolattal rendelkező magánszemély érintett az intézkedésben. (Eleni Tsakopoulos Kounalakis tavaly nyári távozása óta nincs kinevezett amerikai nagykövet Magyarországon, ezért ügyvivőként jelenleg Goodfriend vezeti a budapesti diplomáciát.) Másnap az M1 stúdiójában Good­friend egyenesen „kormánytagok” érintettségéről beszélt. Mint kiderült, a nagykövetség már az előző hét közepén tájékoztatta az érintetteket és a külügyet az intézkedésről, de a minisztériumnak neveket nem közöltek. A nagykövetség arra hivatkozik, hogy őt törvény kötelezi a visszavont vízumügyek titokban tartására; ezek az információk különleges személyes adatnak minősülnek, melyeket harmadik fél számára kiadni bűncselekmény. Az ügy kirobbanása óta a magyar fél épp erre apellálva igyekszik a maga javára fordítani a kommunikációs helyzetet.

Szijjártó Péter újdonsült külgazdasági és külügyminiszter péntek reggel berendelte az ügyvivőt, és jegyzékben kérte az amerikai felet „az állításuk szerint hiteles információk” megosztására. Később a sajtótájékoztatóján hozzátette azt is, hogy „amennyiben az amerikai kormány ezt nem teszi meg, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni bizonyos ügyekben”.

Az ügyvivő szerint a nagykövetségnek nem volt szándékában nyilvánosságra hozni az eljárásokat, de a cikk megjelenése után akkora érdeklődés irányult a hivatal felé, hogy kénytelenek voltak reagálni a fejleményekre. Good­friend szerint a magyar félnek a vízumok ügyében nincs dolga, a korrupciós cselekmények felderítéséhez pedig minden információ a magyar hatóságok rendelkezésére áll. A diplomata célzott arra is, hogy mivel kormányzati szereplők is érintettek az ügyben, rajtuk keresztül a külügyminiszter is birtokában lehet a pontos információknak.

Fagyos viszony

 

Az intézkedésre egy George W. Bush szignálta 2004-es elnöki ­kiáltvány alapján került sor, amely lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben korrupciós ügyletek miatt amerikai üzleti vagy nemzetbiztonsági érdekek sérülnek, az Egyesült Államok megtagadja a belépést azoktól a személyektől, akikkel szemben az illetékes szervek a korrupció vádját bizonyítottnak találják. Külügyi szak­értők szerint ezt az intézkedést nagyon ritkán alkalmazzák, és ha mégis, általában afrikai és ázsiai diktatúrák magas beosztású képviselőit és üzletfeleiket sújtják ezzel. A 7750. számú kiáltvány szerint az eljárás pontos menete, az azt lefolytató szervek, illetve az abban érintett személyek és intézmények azonossága titkosított információnak minősül. A jogszabály a belépés jogának felfüggesztésén túl lehetőséget ad az érintettek amerikai vagyontárgyainak lefoglalásra, ottani számláik zárolására, továbbá az intézkedés alá vont személyek közeli hozzátartozóit ugyancsak kiutasíthatják az országból. Hasonló eljárás folyt le egyébként az elmúlt évben Putyin-közeli orosz oligarchák – Arkagyij Rotenberg vagy Gennagyij  Timcsenkó – ellen is, akikre ilyen formában igyekezett nyomást gyakorolni a szövetségi kormány. Az amerikai diplomáciát ismerő forrásunk szerint a jogszabály megszületése óta feltehetően ez az első eset, amikor uniós tagállam, illetve szövetséges ország polgáraival szemben alkalmazzák.

Az incidens üzenete diplomáciai szinten nagyon súlyos, azt ugyanakkor nem lehet mondani, hogy előzmények nélküli lett volna. A magyar–amerikai kapcsolatok nemcsak nagypolitikai, de a helyi üzletkötések szintjén is megromlottak. Aligha véletlen, hogy megszólalásai során Goodfriend több alkalommal utalt a tavaly Horváth András adószakértő által kirobbantott ügysorozatra. A Narancs informátorai megerősítették a hvg.hu értesülését, miszerint hónapokkal ezelőtt amerikai tulajdonú vállalatok egyértelmű jelzéseket küldtek a kormánynak és a NAV-nak arról, hogy súlyos veszteségeket szenvednek el a magyar piacon az elburjánzó adócsalások miatt. Egy amerikai hátterű nagy informatikai beszállító berkeiből érkező információk szerint rendszeresek a „felkérések” kormányközeli vállalatok részéről, miszerint némi „előleg” fejében garantálják az állami megrendeléseket. Az adóhatóság azonban ezekben az ügyekben nem lépett.

Vasárnap a Népszavának nyilatkozva Horváth András egy olyan esetet emlegetett, amelynek során egy „számlagyárként” működő magyar gabonakereskedelmi cég két amerikai vállalattól próbált kenőpénzt kérni azért, hogy velük szerződjenek. Az adószakértő hiába tett feljelentést a Nem­zeti Nyomozó Irodánál és kezdeményezett vizsgálatot az adóha­tóságnál, nem történt semmi érdemleges. Egy korábbi diplomata szerint a károsult cégek feltehe­tően folyamatosan jelezték sérelmeiket a washingtoni igazságügyi és külügyminisztériumnak, ahol végül további diplomáciai szempontokat is mérlegelve hozták meg a döntést.

Ilyen szempont lehetett az elmúlt években a kormányok közötti egyre látványosabb politikai nézetkülönbség az energiapolitika és a mindennapi diplomácia szintjén. Egy hónapja Bill Clinton volt amerikai elnök a Daily Show adásában emlegette a magyar miniszterelnököt, aki „soha nem akar kiszállni a hatalomból. Maradni akar örökre, és pénzt [akar].” Néhány nappal később Barack Obama jelenlegi elnök Magyarországot is említette azon országok sorában, ahol a hatalom veszélyezteti a civil társadalom függetlenségét.

Három hete Victoria Nuland, az USA európai ügyekért felelős miniszterhelyettese utalt félreérthetetlenül Orbánra, amikor arról beszélt, hogy egyes tagállamok, miközben élvezik a NATO támogatását, „nap mint nap az illiberális demokráciát erőltetik, felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket, korlátozzák a sajtó szabadságát és démonizálják a civileket”.

A nemzetközi diplomáciát ismerő forrásaink szerint szinte biztosra vehető, hogy a döntésben geopolitikai megfontolások is szerepet játszhattak. Az éleződő orosz–amerikai viszony alakulásában az európai szövetségesek feletti befolyás érvényesítése Amerika számára stratégiai kérdés, különös tekintettel az orosz ener­giafüggőségnek magasan kitett és az ukrán válság által közvetlenül érintett közép-európai régió országaira. Washington aggodalommal figyeli továbbá, hogy az orosz hírszerzés és titkosszolgálatok jó ideje nemcsak informá­ciószerző tevékenységet folytatnak a térségben, de egyre nagyobb ráhatást gyakorolnak a kormányzati szándékokra „aktív intézkedéseken” keresztül. Szakértőnk szerint Amerika a háttérben olyan diplomáciai üzenetet akart küldeni a magyar kormánynak, amely világosan kifejezi: közelről és folyamatosan követi a térség politikai eseményeit. Goodfriend a megszólalásaiban rendre hangsúlyozta, hogy az amerikai fél megalapozott információk birtokában hozta meg a döntését, és „nem a sajtóból tájékozódik”.

 

Elmenni a falig

 

A 444.hu információi szerint a kitiltottak között szerepel Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó, akinek igen nagy informális befolyása van a Századvég Gazdaságkutató felett (erről lásd: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.). Habony ügyvédje útján közleményben tagadta, hogy „kitiltották” volna Amerikából, és pert helyezett kilátásba az online lappal szemben. (Az intézkedés hivatalosan valóban nem „kitiltással”, hanem a belépési jog felfüggesztésével jár, de ez csak formai kérdés.) A 444.hu szerint a „feketelistán” szerepel Heim Péter közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató igazgatósági elnöke is. Ezt az értesülést a Narancs egyik forrása is megerősítette, de az érintett a cégen keresztül tagadta a vádakat. Heim ismert jobboldali közgazdász, aki időnként nyíltan is kritizálni meri a kabinet gazdaságpolitikáját. Az áprilisi választások után például arról írt a Heti Válaszban, hogy a „rezsicsökkentéssel a kormány elment a falig”, és ideje feladni a harcias retorikát, mert az elriasztja az országból a befektetőket.

A 444.hu cikkében felmerült Giró-Szász András egykori kormányszóvivő neve is, aki korábban résztulajdonosa volt a Századvégnek, és aki szintén visszautasította, hogy összefüggésbe hozzák az üggyel. Tény, hogy Habony, Heim és Giró-Szász régi üzlettársak, és Giró-Szász történetesen épp a nyári lemondása után vette vissza nevére a Heimmel közös Strategopolis Kft.-t, amelyet korábban ő alapított. A Strategopolis részese volt annak a Századvég-konzorciumnak, amely több mint 5 milliárd forint értékben szerződött az előző kormánnyal tanácsadói munkák és kutatások elvégzésére. Érdekes, hogy a vs.hu értesülései szerint Giró-Szász november 1-jétől visszatér a kormányba, és a Miniszterelnökség kommunikációs államtitkára lesz.

A Századvég esetleges érintettségét az „amerikai ügy”-ben éppen a tulajdonában lévő NG csütörtöki cikke veti fel, a kiutasításra vonatkozó biztos információkat ugyanis jelen állás szerint csak az érintettek ismerhetik (hiszen az amerikaiak ezt itthon velük közölték először). Egy ilyen durva diplomáciai intézkedés előzetes „megjóslása” felettébb valószínűtlennek tűnik.

Az index.hu úgy értesült, hogy az érintettek közt van Vida Ildikó, a NAV elnöke és további két adóhatósági alkalmazott is. Ami furcsa, hogy a NAV lapzártánkig nem kommentálta, így nem is tagadta a vezetője és a szervezet ellen felhozott vádakat. Vida, aki már a Bibó-kollégiumban folytatott tanulmányai idején közel került a Fidesz későbbi vezetéséhez, a szocialista kormányok idején a Simicska Lajos vezette Mahir cégbirodalomban kapott helyet. Kormányközeli spekulációk szerint aligha véletlen, hogy a Habony, ­illetve a Századvég érdekkörébe tartozó NG cikke Vidát és kollé­gáit tolta előtérbe, rá ugyanis az elmúlt hónapokban már egy konkurens érdekkör (Simicskáék) beáldozható tagjaként tekintenek. Az érintettek személyazonosságáról biztos információk nem állnak rendelkezésre, de ha valóban kormányzati tisztségviselők is a listán szerepelnek, akkor további diplomáciai ütközetekre lehet számítani.

Szijjártó Péter mindenesetre kedden első Európán kívüli miniszteri útján Washingtonba utazik, ahol egy már korábban egyeztetett időpontban Victoria Nulanddal és az amerikai külügy más képviselőivel találkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Ellopták a hőgyészi kastély fölül a tetőt

Az egykor Ghaith Pharaonhoz tartozó kastély tetején jelenleg befolyik a víz, miután valakik lelopták a tetőről a rézborításokat. A kastély céges tulajdon, a kézbesítési megbízott elérhetetlen, az önkormányzat csak annyit tehet, hogy közpénzen fóliát tetet fel a további állagromlás megelőzésére, de ez nem feladatuk.