Amerikában 484 milliárd dolláros mentőcsomagot fogadtak el
trump-iran-speech_top_story_lead.jpg

Amerikában 484 milliárd dolláros mentőcsomagot fogadtak el

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 22.

Külpol

A kisvállalkozásokat és a kórházakat igyekeznek segíteni vele.

Az amerikai szenátus elfogadta kedden a 484 milliárd dolláros pénzügyi csomagtervet, amely révén segítséget kapnak a többi között a kisvállalkozások és a kórházak a koronavírus-járvány okozta nehézségek leküzdéséhez. A csomagterv eredetileg 320 milliárd dolláros összeget tartalmazott, és csak a kisvállalkozókat segítette volna. Az összeget azonban megtoldották további 75 milliárddal a kórházak támogatására, 25 milliárd dollárt szánnak még a vírustesztek elvégeztetésére, és plusz 60 milliárd dollárról döntöttek a farmerek és az állattenyésztők megsegítésére.

A segélycsomagról napok óta egyeztetett Steve Mnuchin pénzügyminiszter a szenátus vezető politikusaival. A terv Donald Trump amerikai elnök támogatását is élvezi. Az elnök korábban számtalan Twitter-bejegyzésben nógatta a törvényhozókat, hogy vitassák meg és fogadják el a csomagtervet.

A pénzügyi csomagot a héten még a képviselőháznak is el kell fogadnia. Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője jelezte újságíróknak: Nancy Pelosi, szintén demokrata párti házelnök már folytatja róla a tárgyalásokat a pénzügyminiszterrel és a képviselőház vezető republikánus politikusaival.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.