Amerikai állampolgárságú irániakat tartóztattak fel az amerikai-kanadai határon

  • narancs.hu
  • 2020. január 7.

Külpol

Az amerikai határvédelmi szervek több tucatnyi amerikai állampolgárságú iránit tartóztattak fel az északnyugati Washington államban a kanadai határon - jelentette hétfőn a The New York Times.

A több mint hatvan embert még a hétvégén tartóztatták fel, a lap értesülései szerint azonban néhány óra múltán, a szokásosnál szigorúbb ellenőrzés után, többségük beléphetett az Egyesült Államokba. Mintegy tíz embertől megtagadták a belépést, azt tanácsolva, hogy térjenek vissza később a határállomáshoz.

Valamennyien Blaine városkánál lépték át a határt, és hivatalos útjukról vagy vakációjukról tértek vissza az Egyesült Államokba. Mint később kiderült: a határőrizeti szervek munkatársai a politikai nézeteikről és rokonszenveikről is faggatták őket.

A szárazföldi és tengeri határok ellenőrzésének megszigorítását a belbiztonsági minisztérium rendelte el, miután Irán válaszcsapásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat a péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott - és mások mellett az iráni Kászim Szulejmáni tábornok halálát is okozó - célzott amerikai csapásmérés után.

A The New York Times idézte Masih Fouladit, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) nevű jogvédő szervezet igazgatóját, aki elmondta, hogy akadtak, akiket tíz órán keresztül faggattak a határállomás egyik várószobájában. Fouladi, akinek munkatársai beszéltek a feltartóztatottakkal, nem részletezte, hogy kiktől és milyen indokokkal tagadták meg a belépést. Idézte azonban egyiküket, akinek a határőr azt mondta: "mostanság nem jó dolog iráninak lenni".

"Ezek a hírek rendkívül zavarba ejtőek és valószínűleg jogtalanok is, mivel amerikai állampolgárokat tartottak fogva" - fogalmazott a CAIR igazgatója.

Matt Leas, a határvédelmi szervek szóvivője vitatta a feltartóztatás, illetve az ellenőrzés részleteiről szóló állításokat, és cáfolta azt a feltételezést, hogy a belbiztonsági minisztérium az iráni gyökerű amerikaiak fokozott ellenőrzését írta volna elő. A szóvivő hamisnak minősítette az amerikai-kanadai határon történtekről a médiában megjelent információkat. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.