A neves amerikai Magyarország-szakértő szerint Orbán és a többi populista képmutató szélhámos

  • G. M.
  • 2019. február 12.

Külpol

Anne Applebaum írt a populistákról a Washington Postba.

A képmutatás a magyarázat arra, hogy ezek a populisták miért ássák alá a sajtószabadságot, miért vonják befolyásuk alá az ügyészséget és a rendőrséget – írja a Washinton Postban megjelent publicisztikájában a neves történész, Kelet-Európa-, Magyarország-szakértő Anne Applebaum.

Applebaum arról ír, hogy az elmúlt hónapokban publicisták, elemzők és tudósok, „tintát pazarolva” próbálták megmagyarázni, kik is azok a populisták, milyen közös jellemzőik vannak. A történész szerint azonban eddig mindenki lyukra futott: szerinte nem a rasszizmus, nem az identitáspolitika, és még csak nem is a nacionalizmus az, ami összeköti Donald Trumpot és az európai populistákat.

false

 

Fotó: YouTube

Applebaum azt írja, hogy egyetlen jellemvonás van, ami összekapcsolja Trumpot, Andrej Babišt, Marine Le Pent és Orbánt Viktort, ez pedig nem más, mint a képmutatás. Szerinte ezek a politikusok nem a nép szószólói, hanem szélhámosok, és bár arról beszélnek, nem a Nyugat ellenségei ők, hanem olyan művészek, akik profitálni akarnak abból.

Applebaum több példával is alátámasztja az állítását: Trump például a bedminsteri golfklubjában éveken keresztül több illegális bevándorlót foglalkoztatott, alacsony bérért dolgoztatva őket. A szerző a cseh, szintén bevándorlásellenes Babišt is említi, akinek gyáraiban alulfizetett mongol, vietnami és ukrán munkások dolgoztak.

Orbán kapcsán arról ír Applebaum, hogy bár a magyar miniszterelnök magát a migráció és az Európai Unió ellenségének festi le, kormánya valójában letelepedési kötvényprogramot futtatott, amely több mint 19 ezer embernek tette lehetővé, hogy letelepedjen Magyarországon. A történész megemlíti, hogy Orbánhoz közeli emberek pedig személyesen is jól jártak az EU-s támogatásoknak köszönhetően.

Applebaum szerint a képmutatás a magyarázat arra, hogy ezek a populisták miért ássák alá a sajtószabadságot, miért vonják befolyásuk alá az ügyészséget és a rendőrséget. A szerző azt írja, hogy a képmutatás a válasz arra is, hogy miért hazudnak a populisták. „A magánérdekük nagyon különbözik attól, mint amit a nyilvánosság felé mutatnak, és nem akarják, hogy ezt más is megtudja” – teszi hozzá a történész.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.