Armin Laschet lett a CDU elnöke

  • MTI
  • 2021. január 16.

Külpol

És bejelentette, indulna ősszel a kancellári székért is.

Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt választották szombaton a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé a leköszönő Annegret Kramp-Karrenbauer helyére.

A pénteken kezdődött kétnapos online kongresszuson a merkeli politika folytatását hirdető Laschet 521, a hagyományos konzervatív politika hívének számító Friedrich Merz 466 szavazatot kapott, a harmadik jelölt, a környezetvédelmet zászlajára tűző Norbert Röttgen pedig a voksolás első fordulójában kiesett.

    A szombati online szavazást levélszavazatok útján is megerősítik, az eredményt várhatóan január 22-én hirdetik ki.

    Németországban 2021 őszén tartanak szövetségi parlamenti választásokat, amelyeken megválaszthatják Angela Merkel utódját. A kancellár már korábban közölte, hogy jelenlegi, negyedik mandátuma lesz az utolsó. Az elmúlt évek hagyományaival szakítva nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke.

    Szakértők szerint rajtuk kívül Jens Spahn egészségügyi miniszternek is lehet esélye a kancellári tisztségre, jóllehet maga Spahn - aki a koronavírus-járvány kezelésével jelentős népszerőségre tett szert - a kétnapos kongresszuson Laschet elnöksége mellett szállt síkra.

    Győzelmi beszédében Laschet méltatta Angela Merkel eredményeit, egyúttal bejelentette, hogy indulna az a kancellári székért is.

    A kormányban a védelmi miniszteri posztot betöltő Annegret Kramp-Karrenbauer még a koronavírus-járvány előtt, tavaly februárban jelentette be, hogy nem indul kancellárjelöltként a következő Bundestag-választáson, ezért lemond a CDU-ban 2018 óta viselt pártelnöki tisztségéről, hangsúlyozva, hogy szerinte ugyanannak a politikusnak kell lennie a párt elnökének és kancellárjelöltjének.

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.