Az ausztrál parlament csütörtökön új terrorellenes törvényt fogadott el, amely jelentős pénzbírságot és börtönbüntetést helyez kilátásba az internetes közösségimédia-vállalatoknak és azok vezetőinek, ha nem távolítják el "kellő gyorsasággal" felületükről az erőszakos tartalmakat – írja az MTI.
A Facebookhoz, Twitterhez és YouTube-hoz hasonló oldalak éves globális bevételeik 10 százalékát kockáztatják, ha nem törlik időben a gyilkosságokról, kínzásokról vagy nemi erőszakról készült fotókat és videofelvételeket, vezérigazgatóikat pedig akár három évre is bebörtönözhetik. A cégek egyúttal kötelesek lesznek értesíteni az ausztrál rendőrséget, ha felületeiket erőszakos tettek közvetítésére használják. Az ausztrál törvény a maga nemében első a világon.
Az új jogszabályt a március közepén elkövetett christchurchi mészárlásra válaszul hozták, amelyben egy ausztrál szélsőséges 50 emberrel végzett az új-zélandi település két mecsetjében. A fegyveres elkövető élőben közvetítette támadását a Facebookon, s az oldal üzemeltetői csak egy óra múlva törölték a felvételt, amelyet addigra széles körben megosztottak. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte a Facebook késlekedését.
A Google egyik szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy zéró toleranciát hirdettek a felületeiken megjelenő terrorista tartalmakkal szemben, és új technológiákat fejlesztenek ki az efféle tartalmak beazonosítása és eltávolítása érdekében.
A Facebook a múlt héten jelezte: fontolgatja, hogy korlátozza a hozzáférést élővideó-szolgáltatásához annak alapján, hogy a felhasználó korábban megsértette-e a közösségi irányelveket.
Bírálók szerint az ausztrál kormány elkapkodott, átgondolatlan döntést hozott az ügyben, amelyet nem előzött meg megfelelő mélységű szakmai konzultáció.
"A tragikus eseményekre reflexszerűen hozott törvények nem feltétlenül jó törvények, és számos szándékolatlan következménnyel járhatnak" - hívta fel a figyelmet Arthur Moses, az ausztrál jogász szakmát összefogó Ausztrál Jogi Tanács a vezetője.
Moses kifejtette, hogy a törvény a média cenzúrájához vezethet és a közösségi médiacégek perektől való félelme miatt megakadályozhatja, hogy bejelentők a közösségi médiában tárjanak fel erőszakos vagy jogsértő cselekményeket. A cégeket sújtó büntetések pedig kedvezőtlen hatással lesznek a jogbiztonságra - érvelt.
