Az Európai Bizottság alelnöke nem támogatja a felhatalmazási törvényt, de nincs joga fellépni ellene

  • narancs.hu
  • 2020. május 10.

Külpol

Varga Judit szerint a „hálózat nyomást gyakorol”.

Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért (jogállamiságért, európai értékekért) felelős cseh alnöke kifejezetten a magyar és lengyel helyzetről szóló interjút adott a német Frankfurter Allegmeneine Zeitungnak, amiről az Index szemlézett.

Véleménye szerint a magyarok és a lengyelek nem akarnak korlátlan állami hatalmat. A lengyelek miatt aggályát fejezte ki, hogy a korábban most vasárnapra tervezett választás előtt közvetlenül írták át a választási menetrendet. Úgy véli, Magyarországon a koronavírus valóban megkövetelhet rendkívüli intézkedéseket, de nem határidő nélkül, és különösen nem a sajtószabadság szűkítése céljából.

Brüsszel éberen figyeli a két országban zajló történéseket, kiemelten a sajtót fenyegető büntetőjogi szankciók bevezetését. A felhatalmazási törvényt nem támogatja, de nincs joga fellépni ellene. Egyébként folyamatosan kapcsolatban van a magyar civil szervezetekkel és újságírókkal.

Varga reagált: „a hálózat nyomás alá helyezte”

Varja Judit igazszágügyi miniszter Facebookon reagált az interjúra: szerinte „ismét kibújt a szög a zsákból”. Szerinte Jourová eleinte úgy vélte, a magyar koronavírus törvény nem ellentétes az uniós joggal és nincs szükség Magyarország elleni uniós eljárásra „de a hálózat nyilvánvalóan még nagyobb nyomás alá helyezte a szereplőke, aminek első eredménye Jourove tegnapi Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak adott interjúja”.

Szerinte az alelnök nyiltan fenyegetőzik az uniós pénzek megvonásával, illetve visszatér a jól ismert módszerhez, hogy ha a konkrét jogszabályokba nem tudnak belekötni, akkor arról kezdenek értekezni, akkor arról értekeznek, hogy kontextusban kell vizsgálni, hogy mi történik hazánkban.

„Ha – Jourová szerint – Magyarországon olyan félelmetes a légkör, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága nem is létezhet. Vajon mit szól ehhez az index.hu, 444.hu, 24.hu, hvg.hu, hírklikk.hu és társaik? Akkor ők hova álljanak?”

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.

Átmennek a másik utcába

Sokan azért nyúlnak kábítószerekhez Magyarországon, mert emberhez nem méltó körülmények között élnek. A drogkereskedők ellen meghirdetett kormányzati háború a valódi problémát nem oldja meg. A rendőrségnek egyszerűen nincs kapacitása a terjesztők begyűjtésére.