Az Európai Parlament beperelné a Bizottságot a magyar uniós pénzek feloldása miatt

  • narancs.hu
  • 2024. március 12.

Külpol

Még az elnökök testületének kell szavaznia a per tényleges megindításáról.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este zárt ajtók mögött – szinte egyhangúlag – úgy döntött, hogy

beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul, kellő jogalap nélkül szabadított fel 10,2 milliárd euró forrást Magyarország számára

írjaPolitico a hírlevelében. Az ülésen 16 támogató, 1 ellenző és 0 tartózkodó szavazat érkezett a kérdésben. Ez az az EU-s pénz, amit a befagyasztott 21,7 milliárdos kohéziós keretből szabadított fel az Európai Bizottság, amit korábban még a jogállamisági problémák miatt fagyasztottak be.

A Bizottság akkor közleményében azt írta: "Alapos vizsgálatot és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalára kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális felhatalmazó feltétel teljesül az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része nem lenne többé zárolva, és így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd EUR összegű visszatérítés igénylését."

Januárban már voltak olyan hírek, hogy az Európai Parlament pert indít az uniós pénzek kifizetése miatt. A mostani szakbizottsági döntés után az EP elnökök testülete, a nagy frakciók vezetőivel együtt, csütörtökön döntenek a per tényleges megindításáról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.