Az oroszok közel 40%-a nem akarja, hogy Putyin legyen 2024 után is az elnök

  • narancs.hu
  • 2019. július 30.

Külpol

43 százalék viszont megbízik Putyinban.

Nem szeretné az oroszok 38 százaléka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi ciklusa lejárta, vagyis 2024 után is hivatalában maradjon - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a Vedomosztyi című napilap által kedden ismertetett felméréséből.

Ez 11 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi mutatóhoz képest. A megkérdezettek 54 százaléka szerint viszont Putyinnak a mandátuma lejárta után is folytatnia kell Oroszország kormányzását. Ez az érték, amely tavaly 51 százalék volt, 67 százalékkal 2017 augusztusában érte el a csúcsát.

A Levada-központ korábbi felmérései értelmében 2012 októberében a válaszadók 40, 2013-ban pedig 45 százaléka nem akarta, hogy a jelenlegi orosz vezető 2024 után is hatalmon maradjon.

Putyint tavaly negyedszer választották elnökké. Ezzel másodszor duplázott az államfői tisztségben, miután 2008 és 2012 között miniszterelnök volt.

A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 43 százaléka elismerte, hogy megbízik Putyinban, mert nem lát mást, akivel ezt megtehetné. Ez a legmagasabb mért érték 2001 júliusa óta.

Lev Gudkov, a Levada vezetője a Vedomosztyinak elmondta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének tavalyi bejelentése után megingott a Putyin iránti bizalom, amely azonban továbbra is erősen támaszkodik a látható alternatíva hiányára. Annak ellenére is, hogy az elnökkel szemben táplált ellenérzés foka megközelíti a 2011 és 2013 közötti szintet.

A független elemzőközpont július 25-én közölt adatai szerint az oroszok 68 százaléka helyesli a jelenlegi államfő tevékenységét. A miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev esetében a támogatók aránya ennek csak a fele volt.

A most ismertetett felmérést a Levada július 17. és 24. között végezte el Oroszország 50 régiójában, egy 1605 fős reprezentatív mintán.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.