Az oroszok közel 40%-a nem akarja, hogy Putyin legyen 2024 után is az elnök

  • narancs.hu
  • 2019. július 30.

Külpol

43 százalék viszont megbízik Putyinban.

Nem szeretné az oroszok 38 százaléka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi ciklusa lejárta, vagyis 2024 után is hivatalában maradjon - derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpontnak a Vedomosztyi című napilap által kedden ismertetett felméréséből.

Ez 11 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi mutatóhoz képest. A megkérdezettek 54 százaléka szerint viszont Putyinnak a mandátuma lejárta után is folytatnia kell Oroszország kormányzását. Ez az érték, amely tavaly 51 százalék volt, 67 százalékkal 2017 augusztusában érte el a csúcsát.

A Levada-központ korábbi felmérései értelmében 2012 októberében a válaszadók 40, 2013-ban pedig 45 százaléka nem akarta, hogy a jelenlegi orosz vezető 2024 után is hatalmon maradjon.

Putyint tavaly negyedszer választották elnökké. Ezzel másodszor duplázott az államfői tisztségben, miután 2008 és 2012 között miniszterelnök volt.

A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 43 százaléka elismerte, hogy megbízik Putyinban, mert nem lát mást, akivel ezt megtehetné. Ez a legmagasabb mért érték 2001 júliusa óta.

Lev Gudkov, a Levada vezetője a Vedomosztyinak elmondta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének tavalyi bejelentése után megingott a Putyin iránti bizalom, amely azonban továbbra is erősen támaszkodik a látható alternatíva hiányára. Annak ellenére is, hogy az elnökkel szemben táplált ellenérzés foka megközelíti a 2011 és 2013 közötti szintet.

A független elemzőközpont július 25-én közölt adatai szerint az oroszok 68 százaléka helyesli a jelenlegi államfő tevékenységét. A miniszterelnök, Dmitrij Medvegyev esetében a támogatók aránya ennek csak a fele volt.

A most ismertetett felmérést a Levada július 17. és 24. között végezte el Oroszország 50 régiójában, egy 1605 fős reprezentatív mintán.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.