Az oroszok svéd vagy osztrák mintára akarnak demilitarizált Ukrajnát

Azt mondják, fontos nekik a Krím-félsziget és a Donyec-medence, az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és a "nácitlanítás".

Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló delegáció vezetője azt nyilatkozta, hogy Oroszország céljai nem változtak meg sem a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett ukrajnai háborúban, sem a tárgyalóasztalnál.

"Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges - nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak, olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, és amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak" - mondta a főtárgyaló.

Megyinszkij szerint Moszkva célja egy "nemzedékekre szóló megállapodás" megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.

Hozzátette: az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről.

Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, amit lehetséges kompromisszumnak nevezett. A folytatódó orosz-ukrán eszmecserére hivatkozva azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Azt hangoztatta, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzetet a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokon elérendő megállapodásokkal lehet javítani.

Megyinszkij beszámolója szerint egyébként az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím-félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az oroszajkú lakosság jogainak biztosítása és a "nácitlanítás". Cáfolta Kijevnek azt az állítását, hogy ez utóbbi pont lekerült a tárgyalások napirendjéről.