„Meg fogjuk mondani nekik, hogy ez van az asztalon, Ukrajna kész abbahagyni a harcot és elkezdeni a tárgyalásokat, és most rajtuk múlik, hogy igent vagy nemet mondanak. Remélem, hogy igent fognak mondani. Ha igen, akkor azt hiszem, nagy előrelépést tettünk. Ha nemet mondanak, akkor sajnos tudni fogjuk, melyik fél az akadálya a békének”
– mondta Marco Rubio külügyminiszter a szaúdi Dzsiddában kedden este, miután az Egyesült Államok és Ukrajna végül aláírta a közös megállapodást az ásványkincsekről, és közös lépéseket ígért a béke érdekében. De nem is ez volt igazán lényeges, mert a tűzszünet kérdése tényleg azon múlik, hogyan dönt Putyin. Annál fontosabb volt, hogy az Egyesült Államok azonnal feloldotta a hírszerzési információk átadásának szüneteltetését és a katonai szállítmányok felfüggesztését.
Az amerikaiak és az ukránok ásványkincsekről szóló megállapodása akkor lép életbe, „amint csak lehetséges”, és „Ukrajna gazdasági növekedését és hosszútávú fejlődését, biztonságát” hivatott garantálni. Többről egyelőre nincsen szó.
Noha az amerikai elnök felettébb barátságtalan szavakkal illette Zelenszkijt és Ukrajnát, úgy tűnik, Stephen Kotkin történésznek lett igaza, aki a New Yorkernek adott interjújában ezeket azzal ütötte el: az amerikai elnök a szövetségesei előtt a rossz zsarut, az ellenségei előtt pedig a jó zsarut alakítja. Ezúttal Rubio, valamint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó feladata volt jó zsarunak lenni, ami a jelek szerint könnyen ment: Rubio eddigi karrierjében Ukrajna-barát politikus volt – szemére is hányták néma asszisztálását Zelenszkij megalázásához az Ovális Irodában. A tárgyalások felénél az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak biztatóan közölte, minden rendben megy. Rajta kívül Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter vett még részt a találkozón. Szerdán már nincs is szükség további beszélgetésekre.
Ukrajna kedden reggel még erőt demonstrált, hogy Putyin és Trump is értsen belőle: Moszkvát eddig nem tapasztalt mértékű dróntámadás érte, ami az agresszor ország sérülékenységére is rámutatott. Délután pedig azt ígérték, hogy a tűzszünet idejére felfüggesztik a nagy hatótávolságú és tengeri rakéták használatát. Úgy tűnik, az amerikaiak ennél többet akartak: Rubio ugyanis lazán „minden lövés” 30 napos beszünetéséről beszélt – de erre az oroszoknak is hajlandónak kell lenni. Arról sem esett szó, ki ellenőrizné és szavatolná a tűzszünet betartását a több mint ezer kilométeres frontszakaszon.
Az Unian ukrán hírportál értesülése szerint a békekötés feltételei között szerepelne a hadifoglyok cseréje és a fogva tartott civilek szabadon bocsátása mellett az erőszakkal áttelepített ukrán gyermekek hazatérése is. Utóbbi csaknem lehetetlen feladat lenne: a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság éppen emiatt adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin ellen.
Elemzők azt is megjegyzik, hogy Putyin hazai megítélésén ronthat és gyengének tűnhet fel, ha azután köt fegyverszünetet, hogy Moszkvát nagy dróntámadás érte.
A Kremlben már keresik az okot, miért folytathatnák
Putyin részéről még nem érkezett hivatalos reakció az amerikai-ukrán tárgyalásokra, pedig közleményt ígért, amint Washington ismerteti vele, mi történt Dzsibbában. A BBC értesülései szerint végül a Trump-delegáció megbízottja, Steve Witkoff utazhat Moszkvába a következő napokban, akár Putyinnal is találkozhat, de korábban arról is szó volt, hogy ez a küldött Mike Waltz lesz. Trump szerint erre már szerdán sor kerülhet.
Ám az orosz parlament felsőházának tagja, Konstantin Kosacsev kijelentette, hogy ha lesz is megegyezés, az „a mi, és nem Amerika feltételei szerint történik majd”. Sőt, tette hozzá, „valódi egyezségek a fronton köttetnek”, márpedig szerinte Oroszország a harctéren nyerő pozícióban van.
Ennél is többet mond a Ria Novosztyi cikke, amely a Kreml szócsövének tekinthető.
Úgy kell visszadobnunk a labdát Ukrajnának, hogy ismét Zelenszkij legyen az akadálya Trump Nobel-békedíjának
– írja a lap, amely Kijev Washington előtt tett „kapitulációjaként” értelmezi a tárgyalást. Az orosz propagandában csak a hírszerzés és a katonai segítség visszaállítását értelmezik „rossz hírként”.
„A legjobb eredmény az lett volna, ha egyáltalán nincs eredmény, hogy a kijevi vendégek továbbra is makacskodjanak, Donald Trump továbbra is dühöngjön, és Volodimir Zelenszkij továbbra is az az ember maradjon Washington szemében, akit mindenért hibáztatnak” – írja az orosz lap, amelynek szerzője arra számít, Trump és az EU konfliktusa mélyülni fog, pedig az európai vezetők „az amerikai lábhoz simultak még azelőtt, hogy az beléjük rúgott volna”.
Az amerikai optimizmus
Noha az elmúlt héten a Trump-kormányzathoz köthető emberek Zelenszkij potenciális utódját keresték az ukrán ellenzékben, nem tudjuk, hogy szó volt-e az elmozdításáról – vagy egy új választásról, amit Trump és Scott Bessent pénzügyminiszter is követelt.
Az ukrán elnöki hivatal közleménye nem fukarkodik a hálás jelzőkkel az amerikai partner irányába, de a két fél közös nyilatkozata most az ukránok bátorságát is méltatja, és „tartós békéről” beszél.
Marco Rubio kijelentését arról, hogy a labda az orosz térfélen pattog, akár Trump rögtönzött béketervére is visszavezethetjük, amit még elnökjelöltként adott elő. „Megmondanám Putyinnak, hogy ha nincs megegyezés, még többet adok neki [Ukrajnának]. Annyit adunk neki, mint még sosem, ha erre van szükség” – mondta 2023 júliusában a Fox Newsnak. Az amerikaiak azonban arról nem beszélnek, hogy akár növelhetnék is az ukránoknak nyújtott támogatást. Oroszországgal szemben pedig csak szankciókat lebegtetett be az elnök, amit Putyin láthatóan nem vesz komolyan.
Az amerikai elnök az elmúlt hetekben lépten-nyomon hangoztatta jó kapcsolatát Putyinnal: január végén „pragmatikus és megbízható” viszonyról beszélt. A hétvégén pedig ezt mondta: „Őszintén szólva egyre nehezebbnek találom Ukrajnával foglalkozni. Nincsenek jó lapjaik” – mondta Trump. „A végső megállapodás elérése szempontjából lehet, hogy könnyebb Oroszországgal tárgyalni.”
Most Trump elégedettnek tűnt az eddigi eredménnyel: a Fehér Ház udvarán Elon Musk társaságában fogadta a sajtót, miközben éppen Tesla-járműveket tekintettek meg. „Ukrajna. Tűzszünet. Épp most egyeztünk meg” – mondta, hozzátéve, hogy reméli, Putyin is beleegyezik majd. „Kettőn áll a vásár.” Sőt, arról is beszélt, hogy örömmel meghívja újra Zelenszkijt a Fehér Házba.
Keir Starmer brit miniszterelnök, aki személyesen is közbenjárt Ukrajnáért Trumpnál, azt hangsúlyozta, hogy Oroszországnak is bele kell egyeznie a tűzszünetbe. Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt ígérte, Európa ott lesz a tartós béke biztosítására. Zelenszkij videóüzenetben mondott köszönetet Trumpnak, és hozzátette: „most az Egyesült Államokon a sor, hogy meggyőzze Oroszországot.”
„Oroszországnak világosan meg kell mutatnia, hogy kész-e befejezni a háborút, vagy folytatni akarja azt. Elérkezett az idő a teljes igazságra”
– mondta Zelenszkij.
Ahogy keddi cikkünkben megfogalmaztuk, a találkozón csak az ukrán félnek volt veszítenivalója: Ukrajnától azután vették el a hírszerzési és katonai támogatást, hogy botrányosan sikerült Zelenszkij találkozója Trumppal, a tűzszünetben pedig érthetően nem bízik a védekező fél. Február 28-án Zelenszkij is emlékeztette az amerikai elnököt, hogy Putyin huszonöt alkalommal szegték meg a tűzszüneti megállapodást 2014 után.
Trump az előző, kudarcos találkozó végén úgy fogalmazott, „nagyszerűen mutat majd a tévében”. A Foreign Policy főszerkesztője, Ravi Agrawal akkor egy elemzésben úgy fogalmazott, egy valóságshow elemeivel akarja megragadni a világ figyelmét.
Dzsibbában viszont, amikor arról kérdezték Marco Rubiót, hogy Zelenszkij és Trump viszonya visszatalál-e a régi kerékvágásba, a külügyminiszter ingerülten felelt:
„Ez nem a Bajos csajok, vagy valami tévésorozat, hanem komoly dolog”.
