Az USA idén már nem adna vízumot külföldi munkavállalóknak
trump_3_top_story_lead.jpg

Az USA idén már nem adna vízumot külföldi munkavállalóknak

  • narancs.hu
  • 2020. június 23.

Külpol

Donald Trump aláírására vár a rendelet.

Hétfőn jelentette be a Fehér Ház, hogy az elnök alá fog írni egy rendeletet, aminek értelmében 2020 végéig nem adnak ki vízumot azoknak, akik dolgozni mennének az Egyesült Államokba, írja az NBC.

A lépést azzal indokolták, hogy a koronavírus miatti gazdasági visszaesés miatt különösen fontos a munkahelyek védelme.

A döntés érinti a képzett és a képzetlen dolgozókat, az ideiglenesen munkát vállalókat, a diákcsere-programban részt vevőket, de még azokat is, akik saját vállalatuk amerikai kirendeltségére mennének átmenetileg kiküldetésre.

Áprilisban már szűkítették azok körét, akik zöldkártyával rendelkező családtagjaik révén kaphattak vízumot.

A babysitterek, egyetemi tanárok és az élelmiszer-iparban dolgozók azonban továbbra is kaphatnak vízumot.

A Fehér Ház arra számít, hogy ezzel a lépéssel mintegy 525 ezer munkahelyet tudnak megmenteni.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.